Globális vitairatával akar új irányt adni a közgazdasági gondolkodásnak Matolcsy György – unortodox előadás a szegedi közgazdász vándorgyűlésen

A mai közgazdasági gondolkodással nem leszünk képesek megoldani gazdasági gondjainkat. Éppen ezért teljesen új megközelítésekre lesz szükség – jelentette ki a Szegeden rendezett közgazdász vándorgyűlés nyitóelőadásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Bod Péter

2022. szeptember 22. 18:32

Globális vitairatával akar új irányt adni a közgazdasági gondolkodásnak Matolcsy György – unortodox előadás a szegedi közgazdász vándorgyűlésen

Nem kevesebbet állított, mint azt: teljesen újra kell gondolni a közgazdaságtant, aminek alapjait 1770-es években Adam Smith tette le. Fenntartható közgazdaságtan címmel – ahogy a jegybank elnök fogalmazott – globális vitairatot készített a Magyar Nemzeti Bank. Egyelőre nem tudunk arról, hogy szakmai körökben volt-e fogadtatása Matolcsyék elméletének.

 

Szerinte a piacra és a profitra épülő gazdasági törvények nem lesznek érvényesek a közgazdaságtanban, ennek helyét veheti át a jegybankban kidolgozott fenntartható közgazdaság. Az új elmélet forrásairól vázlatosan elmondta, hogy a jelenségeket a maguk komplexitásában kell vizsgálni. Mellette a nemzet- és a világgazdaság úgy működik, mint az élő rendszerek. Fontos, hogy nincs lineáris világ, a térszerkezetet és a geofúziót szükséges bekapcsolni a gazdasági folyamatok megértésébe, ahogyan a „történelmi DNS-elméletet” is.

 

Arra nézve semmi részlet nem hangzott el, hogy mit jelent a geofúzió, és hogyan kerül ide a történelmi DNS-elmélet.

 

A 21. század Geofúziós világtérképe – az összekapcsoltság és a földrajzi hálózatok alapján (forrás: novekedes.hu)

 

A vándorgyűlés hallgatósága ezt követően ismerkedhetett a Parento- és a Carnegie- elvekkel. Előbbi az arányok és az aránytalanságok témáját taglalja, utóbbi szerint a gondolat hozza létre a valóságot – kaptuk az előadótól a szellemi fogódzót. 

 

A fenntartható közgazdaság elméletének tételeire áttérve Matolcsy György, hogy ennek alapja a tudás. Mellette az a tény, hogy ennek átadásával exponenciálisan nő a tudás. Elméletükben tehetség és a kreativitás válik döntő erőforrássá. A tudás megosztásának fordulata 1996-ban az internet megjelenésével következett be, és ekkor zárult az 1492-től induló történelmi periódus. 

 

Hogy miért éppen Amerika felfedezése a kezdőpontja ennek a történelmi ciklusnak, nem mondta el. (Egyébként a sokat szidott amerikai történetírás a kontinens felfedezésétől számítja az újkort.) Az is hagyott bennem kételyeket, hogy a tudásalapú gazdaságról szóló ismeretekhez képest nem mond újat Matolcsyék új elmélete. Az elmélet megalkotói szerint azért született meg, mert a civilizáció fennmaradása a tét. Ez pedig fenntarthatóság nélkül nem képzelhető el. Olyan, már ismert, sőt triviális tételeket sorolt fel ezt követően az előadó, hogy stratégia és jövőkép nélkül nincs jövő, de ezt nem neveznénk eredeti gondolatnak, még akkor sem, ha ezt kiegészítette azzal, hogy a megvalósítás közben az eredményeket és a határidőket mindig mérni kell. 

 

Matolcsy azt is elmondta, a gazdaságban a nagyobb összetettségre kell törekedni, különlegesnek kell lenni egyénként és országként egyaránt, és meg kell valósítani az egyensúlyi növekedést. A gazdaság egyik titkos receptje a digitális átállás, és ebben a tekintetben elfogadhatatlanul rosszul áll Magyarország, noha olyan jó példákat látunk ezen a téren, amilyen Észtországé és Finnországé.

 

A gazdaságok történetének igazi szerkezete a ciklusokban és a ciklikusságban mutatkozik meg – fejtegette Matolcsy György, aki szerint most visszajönnek az 1940-es és az 1970-es évek. 

Az előbbi azzal, hogy az 1940-es évek első fele meleg vagy forró háború volt, a második fele hidegháború. Ez van most, és ez vár a közeljövőben a világra, az orosz-ukrán háború lezárulása után. A hetvenes évek azért jelenthet analógiát, mert akkor hosszú ideig kiugróan magas infláció és alacsony gazdasági növekedés jellemezte a világgazdaság egészét. Mintha most éppen egy ilyen ciklusba gyalogolna bele az országok döntő többsége.