Gergely napja Szegednek vízválasztó volt: jött a Tisza, elöntötte az egész várost, csak a Palánk maradt szárazon
2023. március 12. 15:47
Tudjuk azt is, a város legmagasabb része, a Palánk környéke maradt szárazon. Szeged többi részét elnyelte a Tisza, belső és külső területén 36 ezer 200 holdnyi terület került víz alá. Legalább 146-an elhunytak, vannak olyan összeírások is, amelyek szerint 151 emberéletet követelt az áradás – Szegeden ekkor körülbelül 75 ezren éltek. A víz majd csak három hónap múlva, a szivattyúzásoktól kezdett apadni. 5458 ház összeomlott, 265 maradt épségben – leginkább a belváros kőépületei. Mintegy 60 ezer ember vált hajléktalanná.
Az első táviratban, amit március 12-én Tisza Kálmán miniszterelnöknek küldtek ez olvasható:
„A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak. Negyed háromkor megkondult a vészharang. A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél. Sokan csak a puszta életüket menthették meg. Száraz lábbal csak a Palánk három utcájának végén lehet járni. A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol. A várfalakra katonák hordják föl a hidegtől megdermedt, ijedtségtől elalélt embereket. A zsinagóga teli vízzel, a keresztény templomok és a főgimnázium menekültekkel. Estig mindent elborít a víz...”
Március 17-én Ferenc József Szegedre látogatott Ferenc József osztrák császár és magyar király Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében. Töltésekről és csónakról is megtekintették a romvárost a katasztrófa közvetlen színterein. A Várat pedig, amelynek tulajdonjogán Szeged és az államkincstár már régóta vitatkozott, Ferenc József a városnak ajándékozta. Az újjáépítés rendkívüli feladat volt: egy teljesen új várost kellett megteremteni. Erre vállalkozott Tisza Lajos királyi biztos. Az újjáépítési tervet Lechner Lajos készítette. Az ő elgondolásai és alig négy év megfeszített munkája nyomán Szeged szebb lett, mint valaha. Az egykori girbegurba keskeny utcák helyén kirajzolódott az új körutas-sugárutas, rakparttal beépített városszerkezet. Elkezdték „eszményi szintre” feltölteni a belvárost és a várost körülvevő töltésrendszert.
A galériában Laushcer Lipót sokat, sok helyen látott képeit nézhetik meg újra. Lauscher már a városra szakadt ár kezdetétől fotózta Szegedet, és mutatta be a Tisza rombolását. Munkája közben súlyosan megbetegedett, amiből nem épült fel. Negyvenhárom évesen halt meg 1881-ben.
