Teljes az üzemanyag-káosz az ársapka eltörlése óta a mezőgazdaságban – írja a G7. A gazdasági portál szerint a legutóbbi módosítás jogértelmezési zavart teremtett a szektorban.

Az erről szólórendeletbe bekerült egy pont, amely még egyértelműbbé teszi, hogy hatósági áras üzemanyagot csak kúton lehet tankolni, és ott is csak magántulajdonú járművekbe, kiszállítás pedig nincs. A rendeletben ugyanakkor bennmaradt a kitétel, amely szerint ez a 7,5 tonna feletti mezőgazdasági gépekre nem vonatkozik.

Ez alapján a 7,5 tonna feletti járműveikbe továbbra is vehetik hatósági áron az üzemanyagot az ágazat cégei, akár kiszállítva is, az ennél kisebbekbe azonban, ha azok a cég nevén vannak, nem.

Így értelmezi a jogszabályt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is, ahol a G7 kérdésére azt válaszolták: szerintük is csak töltőállomáson a jármű/gép tankjába töltve vásárolhatnak hatósági áron üzemanyagot a mezőgazdaság piaci szereplői.

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára szerint

„A jogszabály, ahogy a piacon értelmezik a szabályozást, illetve amit kommunikál a kormányzat, az egyáltalán nincs szinkronban”.

Az érintettek helyzetét az sem könnyíti, hogy eddig semmilyen hivatalos állásfoglalást nem kaptak az ügyben a kormányzattól. 

Ami biztos: a mostani gyakorlat Gulyás Gergely bejelentése ellenére lényegében kizárja a mezőgazdasági gépeket a hatósági árra jogosultak köréből:

• a gépek nagy részével (például kombájnok) nem lehet elmenni és beállni a kútra. Esetükben tehát marad a kiszállítás, és így a piaci ár.
• A traktorokkal ugyan el lehet döcögni egy töltőállomásra, de nagyon sok kúton korlátozzák az egyszerre kiadható üzemanyag mennyiségét. Ha ez 20–50 literben van meghatározva, akkor elindulni sincs értelme, de egy nagyobb traktort még 200 literes limitnél is csak negyedig-ötödig lehet tankolni.

A G7 szerint így lényegében három forgatókönyv képzelhető el a mezőgazdaságban:

1. mindenki megveszi a drága üzemanyagot, amely a szektorban amúgy is nagyon jelentős költségtétel, majd a megnövekedett kiadásait továbbhárítja a vevőire, tovább fokozva az inflációs nyomást.
2. A cégek egy része bedől, vagy ilyen üzemanyagárak mellett már nem végzi el a munkák egy részét. Ez továbbgördíti az üzemanyagpiacra jellemző áruhiányt más szektorokra is, elsősorban az élelmiszeriparra. Ez az opció a drágulás mellett még hiányt is okozhat egyes termékekből.
3. A piaci szereplők egy része megpróbálja kijátszani a helyzetet, és igyekszik mégis olcsón vagy legalábbis a piaci árnál kevesebbért üzemanyaghoz jutni. A jelenlegi feltételek mellett a mezőgazdaság lehet ennek az egyik fő terepe.

A G7 megkérdezte a mezőgazdasági szereplők érdekeit képviselő, fideszes Győrffy Balázs vezette kamarát, hogy érdekvédő szervezetként terveznek-e lépéseket tenni a kialakult helyzet miatt. Válaszukban lényegében azt írták, hogy a mezőgazdasági szektor számára már a jelenlegi is „egy nagyon kedvezményezett helyzet”, ezért nem.