G7: a világ legmagasabb adóival sújtja a magyar kormány a minimálbért keresőket
2022. október 04. 09:30
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet éves jelentése alapján azt írja a G7, hogy világszerte Magyarországon a legmagasabb a minimálbéresek adóterhelése. Az alábbi grafikonon - 2019-es adatok alapján - az látható, hogy a minimálbér után mekkora adó- és járulékterheket kell megfizetnie a munkavállalónak a bruttó minimálbérhez viszonyítva. Ebből az derül ki, hogy
nemcsak szociálisan elkötelezett országok érik be kevesebb elvonással Magyarországnál, hanem a liberális gazdaság mintapéldájának számító Egyesült Államok több tagállama, illetve a munkabéreket legendásan magas adókkal sújtó Belgium is.
A magyar szinthez közeli magas adók csak Németországban vannak, de még ott is negyedével kisebbek az elvonások a hazaiakhoz képest:
Míg a szegényeket kiemelkedően adóztatja a magyar adórendszer, a tehetőseket kifejezetten alacsony adókkal terheli csak.
A 154 ország és terület közül Magyarországon az 59. legalacsonyabb a magas jövedelműek adózása. Világszerte egyedülálló a magyar adórendszer, amely az alacsony jövedelműeket nemzetközi szinten kiemelkedően magas, a tehetősebbeket az átlagosnál jóval alacsonyabb adókkal sújtja.
A számok arra is rávilágítanak, hogy a magyar kormány adópolitikája az egyedül élő, gyermektelen magyar állampolgárokat sújtja leginkább. Ők ugyanis kiemelten magas adóterheket fizetnek, különösen, ha szegények.
Nincs még egy fejlett ország, ahol olyan magas adóterhet kellene fizetnie az átlagbér felét kereső, gyermektelen munkavállalónak, mint hazánkban.
A világ legmagasabb adóterheit kirovó Belgiumban is sokkal jobb szegénynek lenni adózás szempontjából, mint hazánkban egészen az átlagbér háromnegyedéig. Az átlagbér felét kereső belga munkavállalók arányaiban harmadával kevesebb adót és járulékot fizetnek, mint magyar társaik.
A gyermektelenek magas adóztatása nem is lehet meglepetés, hiszen a kormány kommunikációjában gyakran visszatérő elem, hogy a családokat segíti. Az Orbán-kormány azonban a hagyományos családmodellt (házasság, anya=nő, apa=férfi, lehetőleg 3 gyerek) preferálja, a gyermeküket egyedül nevelőknek - akiknek még nagyobb szükségük lenne állami segítségre - boldogan hagyja az út szélén.
A magyar állam kiemelten sokat von el a gyermeküket egyedül nevelőktől is, különösen, ha keveset keresnek. Egyedülálló szülőként az átlagbér felét megkeresve háromszor annyi elvonást kell megfizetni, mint a legfejlettebb országok átlaga.
A munkaalapú társadalom mintapéldájában, az Egyesült Államokban az ilyen keveset kereső szülő nemhogy adózna, de még ő jut állami támogatáshoz: a jövedelmének 8 százalékát kapja támogatásként. A magyar családbarát politika pedig 15 százalékot elvesz.
Azok a házaspárok sem járnak jól a fideszes adórendszerrel, ahol csak a család egyik tagja dolgozik.
A magyar állam a házas, kétgyermekes családoktól az átlagbér kétszereséig többet von el, mint az OECD tagállamok átlaga.
Nem elég, hogy rendkívül igazságtalan a magyar adórendszer, a családoknak járó állami juttatások voszont kirívóan alacsonyak. A családi pótlék mértékét 2009 óta nem emelte a kormányzat, egy gyermekre havi 12 ezer forint, kettőnél gyermekeként 13.300, három gyermek és afelett pedig minden eltartottra 16 ezer forint.
Az alábbi ábrán jól látszik, hogy egy átlagos keresetű család Magyarországon többet adózik jövedelme után, mint a fejlett országok átlaga.
Feltűnő lehet az is, hogy milyen kevés támogatást fizet a magyar állam a bérekhez képest, ez kevesebb mint fele az OECD átlagának.
A G7 külön kiemeli a lengyel példát. Itt 2016 óta minden lengyel család minden második és harmadik 18 év alatti gyereke után havi ötszáz złotyt – tehát nagyjából 43 ezer forintot – kap az államtól havonta. Az intézkedés hatására felére esett a gyermekszegénység az országban. Jó példáért tehát nem kell messzire menni.
