G7: a tizenöt legnagyobb árbevételű építőipari cégből kilenc a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdona

Minél közelebb állnak a hatalomhoz, annál több nyereséget érnek el, ráadásul extraprofitadót sem kell fizetniük.
Kékes Viktória

2022. július 20. 11:02

G7: a tizenöt legnagyobb árbevételű építőipari cégből kilenc a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdona

Hihetetlen ütemben kebelezték be a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló vállalkozók a magyar építőipar jelentős részét az elmúlt szűk egy évtizedben. Több tízmilliárdos cégek nőttek ki néhány év alatt a semmiből, hogy azóta is sokkal több profitot termeljenek, mint a kevésbé jó politikai kapcsolatokkal rendelkező versenytársaik. Csak a legnagyobb kormányközeli vállalatok 100 milliárd forint feletti extraprofitot vagy még inkább járadékot húztak be az elmúlt években - írja a G7.

 

Az építőipar érdekes módon kimaradt a különadóval sújtott iparágak közül, erre a lap szerint az a magyarázat, hogy itt nem a multik, hanem a kormányközeli vállalatok uralják az iparágat. 

 

A lap négy kategóriába sorolta a negyven iparági vezető céget:

 

1, NER1: Ebbe a csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek olyan, a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdonában állnak, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, vagy éppen Garancsi István.

 

2, NER 2: Az ebbe a kategóriába sorolt cégek tulajdonosainak nincs ugyan egyértelműen erős kötődése a kormányzó politikai elit szereplőihez, ám a cégek láthatóan betagozódtak a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Olyan vállalatokat tartoznak ide, amelyek rendszeresen indulnak közös közbeszerzéseken NER 1-es cégekkel, vagy például támogatják a Fidesz valamely kirakat focicsapatát, például a Felcsútot, vagy az Eszéket. 

 

3, Magyar: Ebbe a csoportba azok a magyar tulajdonú cégek tartoznak, amelyek egyik NER-kategóriába sem kerültek be.

 

4, Nemzetközi: A nagyobb külföldi építőipari csoportok magyar leányai.

 

A tizenöt legnagyobb árbevételű építőipari cégből kilenc NER 1-es csoportba tartozó van.

 

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormányközeli vállalatok jelentős részének nagyon gyorsan ívelt fel a pályája. A 13-ból négy cég nem is létezett a vizsgált időszak elején, tehát kilenc esztendővel ezelőtt. Ilyen például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd, amely ennek ellenére 2021-ben már 62 milliárdos forgalmat hozott össze. 

 

A NER 1-es vállalatok ebben a kilenc évben árbevételüket nagyjából nyolcszorosára, nyereségüket pedig több mint tizenhatszorosára növelték. 

 

A kormányközeli vállalatok részesedése a negyven legnagyobb cég árbevételéből 30-ról 50 százalék fölé nőtt, az összes profitnak pedig már több mint kétharmada kerül hozzájuk. Ebből a nyereségből pedig sokat ki is vesznek a tulajdonosok. Tavaly például 84 milliárd forintnyi jövedelme volt a fidesz-közeli vállalkozóknak vizsgált építőipari cégeikből, miközben a Top40 összes többi cége együttesen fizetett 39 milliárdot.

 

A NER 1 kategóriába tartozó vállalatok látványosan és tartósan magasabb árbevételarányos adózott eredménnyel működnek, mint versenytársaik. 

 

Ha a NER 1-es cégek az elmúlt kilenc évben csak az iparági átlagos nyereségrátát hozták volna, akkor együttes profitjuk 117 milliárd forinttal maradt volna el a ténylegestől.

 

Ez az összeg a 13 kormányközeli cég közgazdasági értelemben vett extraprofitja. Sőt, talán még pontosabb szakkifejezés a járadék, utóbbit ugyanis, az extraprofittal ellentétben, nem piaci előnyből, hanem politikai kapcsolatokból származó többletjövedelemre használják a közgazdászok. Itt egyértelműen erről van szó, hiszen az érintett vállalatok többnyire, vagy teljes egészében állami megbízásokból élnek. Így a magasabb nyereséget azzal az állammal szemben érik el, amelynek politikai vezetőivel jó kapcsolatot ápolnak.