G7: 1500 milliárd forintot költött a magyar állam felesleges vagy túl korán megépült sztrádákra

A legendásan üres M6-os autópálya mellett ma már több száz kilométernyi hasonlóan kevéssé kihasznált sztráda van. Az M3-as Nyíregyháza után vagy az M35-ös és M4-es Debrecen és a román határ közti szakasza nemcsak érzésre kong az ürességtől, ezek teljesen feleslegesen épültek ki kétszer kétsávos sztrádaként.
Kékes Viktória

2022. június 30. 07:11

G7: 1500 milliárd forintot költött a magyar állam felesleges vagy túl korán megépült sztrádákra

A 2020-as forgalomszámlálási adatok szerint a gyorsforgalmi utak csupán 25 százaléka esetében éri el a kihasználtság az 50 százalékot. Az ezermilliárdokért épült sztrádahálózat 12 százalékán a kihasználtság 10 százalék alatti, 39 százalékán 20 százalék alatti. Ezt a 671 kilométert biztosan feleslegesen vagy túlzó paraméterekkel építették ki, magyarán autópálya vagy autóút helyett akár egy kétszer egysávos főút is elég lett volna – írja a G7.

 

Az elmúlt évtized átlagáraival kalkulálva a G7 számításai szerint ez azt jelenti, hogy a rezsivédelmi alap 700 milliárdjának kétszeresét, 1500 milliárdot költött a magyar állam felesleges vagy túl korán megépült sztrádákra. Ebből 350 milliárd ment olyan sztrádákra, ahol a kapacitás 10 százalékát sem éri el a forgalom.

 

Kiszámolták azt is, hogy egy-egy, az elmúlt évtizedben átadott útszakasz mennyire volt költséges a forgalomhoz arányosítva, vagyis mekkora költség jut minden egyes autós által megtett kilométerre. Arra jutottak, hogy ebből a szempontból az M7-es autópályát Zalaegerszeggel és Keszthellyel összekötő M76-os első szakasza a legrosszabb: ha az autósoknak kellene megfizetni, minden egyes kilométerért 235 forintot kellene az építés költségére kifizetni.

 

Európai összehasonlításban ma már sok gyorsforgalmi út van Magyarországon. Az Eurostat gyűjtése szerint hazánkban az autópályák és autóutak hossza 2019-ben 1723 kilométert tett ki. Ez csupán 20 kilométerrel marad el a jóval gazdagabb, jóval több autóval rendelkező és sokkalta nagyobb tranzitforgalmat bonyolító Ausztriától. A négyszer nagyobb Lengyelországnál is több sztráda van hazánkban, de a jóval fejlettebb és közel egymillióval népesebb Csehországhoz képest is másfélszer hosszabb a hazai hálózat.

 

Ezen országok példája is azt mutatja, hogy egyáltalán nem szükséges a gyors növekedéshez, hogy minden nagyobb városba és minden határig gyorsforgalmi út vezessen. Sőt, inkább az látható, hogy lemaradnak, akik így gondolkodnak, amit az magyarázhat, hogy betonba (aszfaltba) öntenek olyan forrásokat, amelyek máshol sokkal jobban hasznosulnának.