Az interjú előtti bejátszásokból kiderült, hogy Szegeden 46 iskolából közel 1044-en írták alá a szolidaritási nyilatkozatot. Fodor Zsófia arról számolt be, hogy az ő iskolájával együtt háromban ülősztrájkot folytattak a diákok kedden a városban.

– így reagált Fodor Zsófia a műsorvezető azon kérdésére, hogy miért is kezdtek el kiállni a tanárok mellett a diákok és a szülők az utóbbi eltelt egy évben. Az Egységes Diákfront szegedi tagja szerint tavaly márciusban, a tüntetések kezdetekor döbbentek arra rá, hogy ez rájuk, tanulókra is mekkora hatással van. Elmondása szerint az ő baráti körében ekkortájt kezdték el átlátni a helyzetet, és beszélgetni a témáról. Valamint felismerték, hogy nem feltétlenül kellene olyannak lennie az oktatási rendszernek, mint amilyen jelenlegi állapotában.

Fodor nemcsak a diákok leterheltségét emelte ki, mint problémát a mostani oktatási struktúrában, hanem a pedagógusokét is. A diáklány azt is megosztotta, hogy a nehézségekkel való megküzdés és a tanáraikkal való szolidaritás okán egy olyan bensőséges viszony alakult ki a diákok és az oktatók között, ahol már elmondják azt egymásnak, hogy éppen mennyire fáradtak és

Balog Judit arról is kikérte Fodor Zsófia véleményét, hogy mit szól a kormányzati oldalról érkező hangokhoz, amik azt állítják, hogy a tüntetések azért jelentenek jó bulit a diákoknak, mert addig sem kell tanulniuk. Erre az Egységes Diákfront tagja a következőképp válaszolt:

„Kifejezetten felháborít, mivel nekünk mindent be kell pótolnunk, amit emiatt hiányzunk, és igazából csak magunknak csinálunk vele plusz munkát. Nem jó muriból csináljuk, nem a tanulás helyett, hanem a tanulás miatt vagyunk ott.”

Fodor beszámolt arról, hogy olykor egészen megterhelő az oktatás változtatásáért is küzdeni, pláne úgy, hogy idén érettségizik. Ezért is igyekeznek nem délelőttre, hanem inkább délutánra szervezni a megmozdulásokat, hiszen egyedül sokkal nehezebb feldolgozni az anyagot, mint az órákon. Az viszont szerinte elkerülhetetlen, hogy néha becsússzon a tanítási időbe is egy-egy akció, mint például az ülősztrájk vagy a korábbi élőlánc esetében is.

A diákok aktivitásáról Fodor azt nyilatkozta, hogy ami most zajlik, az egyfajta lendület. Ez van, hogy alábbhagy, van, hogy felerősödik, és nyilván nem mindenkinél van meg, de neki jó érzés látni, hogy egy kicsit jobban tőrödnek a fiatalok is ezekkel a dolgokkal. Mint elmondta, neki egy bizonyos buborékra van elsősorban rálátása, de a környezetében általános az a mentalitás, ami szerint a diákok azt vallják hogy: „mi még nem próbáltuk, most mi jövünk”.

Nézze meg (újra) a beszélgetést!