FILMYing: filmekkel építettek hidat a határon átnyúló régiók között

A Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont és a Szabadkai Szabadegyetem partnerségében megvalósuló FILMYing elnevezésű egyéves Magyarország és Szerbia közötti programban a két régió lakói többek között megismerhették egymás filmművészetét, közösen filmet készíthettek mobiltelefonokkal, bemutatkoztak egymásnak a két térség filmfesztiváljai és azok szervezői. Az egyéves program zárórendezvényét csütörtökön délután tartották az IH Rendezvényközpontban.
Rafai Gábor

2022. szeptember 29. 17:15

FILMYing: filmekkel építettek hidat
a határon átnyúló régiók között

Szűcsné Kolonics Erika igazgató köszöntőjében a többi között arról beszélt, hogy sikerült olyan fiatalokat is bevonni a programba, akiket korábban nem tudtak megszólítani. Ők olyan eredményesen ismerkedhettek meg a mobiltelefonos filmkészítéssel, hogy alkotásaikkal kiérdemelték azt, hogy rövidfilmjeiket a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon is bemutassák.

 

A szerbiai projektvezető, Vladimir Perović is sikeresnek ítélte az egyéves programot, amelynek fókuszába ez alkalommal a filmkészítés szerepelt. 

 

– Globális probléma, hogy a fiatalok nagy része sokszor haszontalan dolgokra használja a mobilját. Mi igyekeztünk megmutatni nekik, vannak értelmes, nemes célok is, ezért közösen felkutattuk és megörökítettük kulturális örökségünk tárgyi emlékeit.

 

Emellett mindkét régióban filmfesztivált szerveztek, ahol az amatőröktől a profikig sok alkotó bemutatkozott. 

 

– Azt tapasztaltuk, sok közös elem van a két régió filmművészetében.

 

Szabadkán tavaly decembertől idén májusig filmes iskolát is működtettek, ahol a műhelymunka mellett, 64 iskolai órán tizenöt résztvevő ismerkedhetett a két ország filmművészetével. 

 

– Sikeres volt a képzés, időközben közülük ketten már felvételt nyertek rendező szakra.

 

Ibos Éva kritikus, valamint Bodon Györgyi művelődési szakember és Sági Miklós filmesztéta három tanulmányban dolgozták a fel a két régió filmművészetének egy-egy szeletét.

  • Egyrészt a korai filmcsinálás történetét kutatták, feltérképezték azt is, kik azok a színészek, akik mindkét régióban szerepeltek, játszottak.
  • Egy másik tanulmányban a két régió intézményi kooperációjának legfontosabb elemeit térképezték fel, 
  • külön tanulmány született arról, hogy a közös földrajzi térség, az Alföld, a puszta hogyan jelenik meg a magyar és a szerb filmművészetben.

 

Szabó Éva Andrea, a Belvárosi Mozi vezetője kiemelte, az elmúlt egy évben a két régióban élők megismerkedhettek egymás filmművészetének néhány izgalmas alkotásával. 

 

Magyarországon Szegeden, Deszken, Mórahalmon és Kecskeméten mutattak be három-három szerb filmet – Ahol megtanultam szállni, Embernek lenni nem is rossz, Dal tavasszal – eredeti nyelven, magyar felirattal.

 

Szerbiában pedig a kortárs magyar filmművészet alkotásaival ismerkedhettek meg az ott élők. 

 

Szabó Éva Andrea fontosnak értékelte azt is, hogy az egy év alatt megismerkedhettek és hasznos ötletekkel segítették egymás munkáját a filmfesztiválok szervezői.

Címlapon

mutasd mind