Zelenszkij Ukrajna katonai célú támogatásáról tárgyalt a holland miniszterelnökkel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon megbeszélést folytatott hétfőn Mark Rutte holland miniszterelnökkel elsősorban a két ország védelmi együttműködéséről és Ukrajna katonai célú támogatásáról.

– Örömmel hallottam, hogy Ukrajna támogatása jövőre növekedni fog. Megbeszéltük az általam felvázolt béketerv végrehajtásának és Ukrajna energiatakarékos technológiákra való átállásának lehetőségeit is – írta Zelenszkij a Twitteren. 

Hollandia eddig már 800 millió euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának. A holland védelmi minisztérium adatai szerint ebben vannak páncélozott tarackok, légelhárító rendszerek, lőszerek, páncéltörő fegyverek és légvédelmi rakéták.

Hét külügyminiszter egyszerre ment Kijevbe

Hétfőn közösen látogatott Kijevbe hét észak-európai és balti állam – Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland – külügyminisztere, hogy kifejezze szolidaritását Ukrajnával. Megérkezésükről közös fotót posztolt a Twitteren Edgars Rinkevics lett külügyminiszter, azt írva a fénykép fölé, hogy „Oroszország bombaesői és barbár brutalitása ellenére Ukrajna győzni fog”.

Tobias Billström svéd külügyminiszter a Jevropejszka Pravda szerint a litván médiának adott nyilatkozatában meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának egyetlen igazságos kimenetele csakis az lehet, ha Oroszország vereséget szenved a csatatéren. Emlékeztetett arra, hogy Svédország a korábbiaknál nagyobb értékű katonai segélycsomagot adott nemrég Ukrajnának, amely egyebek mellett téli ruházatot és légvédelmi eszközöket tartalmazott. Kérdésre válaszolva úgy vélte, nem mérséklődik az Egyesült Államok részéről Ukrajna támogatása azzal, hogy a republikánusok többséget szereztek a képviselőházban.

Stoltenberg: Ukrajna további támogatásának módozatairól tanácskoznak Bukarestben a NATO külügyminiszterei

Jens Stoltenberg szerint a NATO saját biztonsága érdekében nem engedheti meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzzön, mert az más vezetőket is arra sarkall majd, hogy erőszakkal próbálják elérni céljaikat. Úgy vélte: az Észak-atlanti Tanács kedden kezdődő kétnapos külügyminiszteri értekezletének egyik üzenete az Ukrajnának nyújtandó légvédelmi segítség erősítése lesz. Azt mondta, Putyin a lakosság villamosenergia- és gázellátását próbálja ellehetetleníteni, hogy a közelgő telet fegyverként használhassa Ukrajna ellen. A NATO eddig is küldött az orosz ballisztikus rakéták, drónok és robotrepülőgépek ellen bevethető eszközöket, de Stoltenberg szerint további légvédelmi rendszerekre, valamint cserealkatrészekre, kiképzésre és lőszerre is szüksége van Ukrajnának, hogy ellenállhasson a támadásnak.

Klaus Iohannis román államfővel folytatott megbeszélése után Stoltenberg köszönetet mondott a vendéglátó országnak, kiemelve, hogy Románia jelentős katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, menekültek tömegét fogadta be és segítette az ukrán gabonaexportot.

Közös sajtóértekezletükön a román elnök azt emelte ki, hogy még több NATO-katonára és hadfelszerelésre van szükség a keleti szárnyon. Emlékeztetett: a NATO júniusi madridi csúcsértekezletén román kezdeményezésre került be az új stratégiai koncepcióba a Fekete-tenger kiemelt stratégiai jelentőségének elismerése. Iohannis szerint ugyanakkor ideje a tettek mezejére lépni, a szükséges terveket és hadi felszerelést előkészíteni.

– Világosan tudnunk kell, hogy támadás esetén kik, milyen csapatokat küldenek és hova irányítjuk ezeket. Nem hagyhatjuk a döntést az utolsó pillanatra, hogy meglepetés érjen bennünket – hangoztatta a román elnök.

A NATO kedden és szerdán tartandó bukaresti külügyminiszteri értekezletén nemcsak a harminc NATO-tagállam, hanem a csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is részt vesz. A kedd esti munkavacsorán Ukrajna is képviselteti magát, az utolsó megbeszélésre pedig Moldova, Georgia, valamint Bosznia-Hercegovina is meghívót kapott.

Ferenc pápa megerősítette, hogy a Vatikán kész közvetíteni Oroszország és Ukrajna között

A vatikáni diplomácia a békét és a felek közötti párbeszédet keresi az Oroszország indította ukrajnai háborúban, és kész a közvetítésre Ferenc pápa szavai szerint, aki az America című jezsuita folyóiratban hétfőn közölt interjúban azt is elárulta, miért nem nevezi meg soha az orosz elnököt. Ferenc pápa leszögezte, egyértelműnek tartja, hogy Oroszország a támadó.

– Nem mondom ki mindig, nehogy sértsek vele, és ne ítélkezzek általánosságban, mégis köztudott, hogy kit ítélek el. Nem szükséges, hogy családnevet és keresztnevet is tegyek hozzá – jelentette ki a katolikus egyházfő. – Miért nem nevezem meg Putyint? Mert nem szükséges; közismert. Az emberek néha a részletekbe kötnek bele. Mindenki ismeri állásfoglalásomat, Putyinnal vagy Putyin nélkül, anélkül hogy megnevezném.

Megjegyezte, amikor Ukrajnáról szól, mártírsorsot szenvedő népről beszél. Hozzátette: információi vannak az orosz csapatok által elkövetett kegyetlenségekről, elsősorban a csecsen és a burját nemzetiségű katonák részéről.

Felidézte, hogy a február 24-én kirobbant háború második napján személyesen elment Oroszország szentszéki nagykövetségére, ahol a nagyköveten keresztül üzent Vlagyimir Putyinnak: készen áll az utazásra azzal a feltétellel, hogy az orosz elnök akár szűk lehetőséget is ad a tárgyalásra. – Szergej Lavrov külügyminiszter nagyon udvarias levéllel válaszolt, amiből megértettem, hogy egyelőre nincs rá szükség – közölte Ferenc pápa. Elmondta, három alkalommal beszélt telefonon az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. Kijevtől listát kapott a civil és katonai foglyokról, ezt továbbította az orosz kormánynak, és mindig pozitív választ kapott. Négyszer az ukrán kormányzat delegációját fogadta a Vatikánban. – Ha útra kelek, elmegyek Moszkvába és Kijevbe, mindkét helyre, nemcsak az egyikre.

Hangsúlyozta, hogy Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős vatikáni hivatal vezetője, valamint a külügyekért felelős Paul Richard Gallagher érsek több napot töltött Ukrajnában. A pápa jobbkezeként ismert Konrad Krajewski bíboros pedig négyszer járt az országban. – A Szentszék jelenléte erős, és én folyamatos kapcsolatban vagyok a felelős pozíciót betöltő személyekkel – mondta a katolikus egyházfő.

Az orosz erők nem vonulnak ki a zaporizzsjai atomerőműből

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak az ukrán Enerhoatom állami atomenergetikai vállalat vezetője, Petro Kotin ezzel ellentétes vasárnapi állítására reagált.

– Nem kell jeleket keresni ott, ahol ilyenek nincsenek, és nem is lehetnek – hangsúlyozta a Kreml szóvivője. Hasonlóképpen valótlannak minősítette Kotin kijelentését az orosz ellenőrzés alá került Enerhodar katonai-polgári közigazgatása, amely rámutatott, hogy az atomerőmű alkalmazottjai munkaszerződést írtak alá a Roszatommal és a város lakói, beleértve az energetikai létesítmény dolgozót, folytatják az orosz állampolgárság felvételét.