Szankcióreakciók címmel hozta nyilvánosságra a Republikon Intézet legújabb felmérését, amely az uniós szankciók megítélését vizsgálta Magyarországon. Az 1000 fős, reprezentatív mintán végzett kutatás főbb megállapításai:

• Még a Fidesz-KDNP szavazók negyede is egyetért az Európai Unió Oroszország elleni szankcióival
• A kormány állításával szemben, miszerint a magyarok 97 százaléka ellenzi a szankciókat, a válaszadók 46 százaléka egyetért a szankciókkal, és csak 32 százalék ellenzi azokat.
• Élesen elválik az ellenzékiek és Fidesz-szavazók véleménye szankciók kérdésében, míg a 2022-ben együttműködő ellenzéki pártok (DK, Momentum, MSZP, LMP, Jobbik, Párbeszéd) szavazóinak több, mint kétharmada (68%) támogatja, addig a Fidesz-KDNP szavazóinak 60 százaléka elutasítja a szankciókat.
• Ugyanakkor a Fidesz-KDNP szavazók 23 százaléka, azaz közel egynegyede valójában támogatja a szankciókat, és kevesebb, mint kétharmaduk ért egyet a szankcióellenes narratívával, továbbá a hatpárti ellenzék szavazóinak 7 százaléka is ellenzi a szankciókat.

A kutatók arra emlékeztetnek: az Orbán-kormány Ukrajna orosz megszállását követően hamar kialakította saját háborús kommunikációját, melynek egyik fontos eleme, hogy ellenzi az Oroszország elleni szankciókat (bár megszavazni mindet megszavazta), és hogy a magyar gazdaság mélyrepülésének gyakorlatilag kizárólagos okaként tünteti fel azokat. 

Az aktuális álláspontot a kormány egy újabb nemzeti konzultációval is megtámogatta: a decemberben lezajlott 12. nemzeti konzultáció témája a szankciós politika volt. A Rogán-féle propagandaminisztériumtól már megszokott, irányított kérdésekbe ágyazott, törzsszavazóktól elvárt álláspont ezúttal az volt, hogy nemet kell mondani az Oroszország elleni szankciókra. Azok, akik valamilyen formában részt vettek az újabb, alsó hangon 5 milliárd forintba kerülő színjátékban, ennek eleget is tettek: az 1,3 millió válaszadó 97 százaléka nemet mondott a szankciókra, tele is lehetett plakátolni ezzel a nyilvánvaló hazugsággal az egész országot. A valóságban azonban ez a „konzultációt” kitölteni jogosult magyar választópolgárok mindössze 17 százaléka.