A kormány a spájzolással magyarázta a hiányt, a száguldó inflációt pedig azzal igyekezett eltolni magától, hogy az élelmiszerek árszintjének növekedése azért dinamikusabb, mint más uniós tagállamokban, mert a hazai árak korábban messze elmaradtak a nyugati áraktól, és most utolértük azt. Ezeket a hárító nyilatkozatokat többnyire tavaly második félévében hallhattuk, még az agrárminiszter is ezzel érvelt, de most csend van az inflációval kapcsolatban, illetve már intézkedtek, hogy letörjék azt. Közben a GFK Hungária Kft. piackutató megmérte, hogy mennyit, mennyiért vásároltunk tavaly. A méréseket egy háztartási panel, és a hagyományos módszerekkel gyűjtötték. A háztartási panel azt jelenti, hogy honlapjukon minden vásárlási tételt bekérnek, és ezeket rendezik össze. Az adatfeldolgozás egyik legvelősebb megállapítása az, hogy egy magyar háztartás évente a felét költheti el annak az összegnek, amit például egy német család élelmiszervásárlásra fordíthat.

Németországban egy család éves viszonylatban tizenhatezer eurót költ el élelmiszerre, míg nálunk ennek csupán alig több mint a felét, nyolcezer négyszáz eurót. Érdekes megállapítása a piackutatónak a bizalmi index változása is, míg korábban nagyjából a magyar index párhuzamosan haladt az unióssal, az utóbbi egy évben messze elmaradunk az európai átlagtól. Az elemző cég arra is kíváncsi volt, hogyan változtak a vásárlási szokások, a válaszokon nem is nagyon lehet meglepődni: a háztartások nyolcvan százaléka mondta azt, hogy bizonyos termékekről már le kell mondaniuk, és hatvanhárom százalék pedig olcsóbb termékkel helyettesíti a korábban megszokott élelmiszermárkát, összességében pedig nyolcvankét százalék már először az árat nézi meg, ennek alapján dönt egy-egy termék megvásárlása mellett.

Teljesen átalakult a kiskereskedelmi szerkezet a vásárlások szempontjából, a diszkontok aránya a korábbi negyvenegy százalékról felment ötven százalék fölé, tehát jóval többet vásárolunk diszkontáruházakban. A promóciók is felértékelődtek, a vevők 45 százalékánál döntő egy adott termék esetében, hogy gyakran legyen elérhető promócióban.

Ami talán még soha nem fordult elő Magyarországon, tavaly karácsony környékén már mennyiségre tíz százalékkal kevesebbet vásároltunk, mint 2021-nek ugyanebben az időszakában, és a mennyiségi csökkenés januárban is folytatódott, ekkor további hat százalékkal kevesebb élelmiszert vittünk haza.

Érdekes a felmérésnek az a fókusza, hogy miről mondtunk le a leggyorsabban a drágulás miatt. A felmérés szerint első körben a szórakozást, második körben a rezsiszámlákat tettük félre. Az élelmiszereken belül először a feldolgozott hústermékekből csökkentettük a megvásárolandó mennyiséget, majd a kenyérfélékből vettünk kevesebbet, majd a gyümölcsvásárlást fogtuk vissza, és a legutolsó helyen a zöldségmennyiséget csökkentettük.