Jól illeszkedik bábszínház szegediséget hangsúlyozó műsorpolitikájába legújabb bemutatójuk, a Százéves kislány. A megújuló társulat törekvése változatlan, hogy Szegeden játszódó produkciókkal nyissanak a város felé, és minél több valódi együttműködést hozzanak létre a helyi intézményekkel.

Így született korábban közös produkció a Szegedi Szimfonikus Zenekarral, most a pedig Szegedi Nemzeti Színház „adta kölcsön” egy főszerepre a Jászai Mari-díjas Fekete Gizit, de az új bemutató kapcsán a helyi Tourinform irodával is tervez közös akciót a bábszínház.

– Fontos, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő darabokat mutassunk be, azért most nem a legkisebbeket, hanem a nyolc éven felülieket célozzuk meg az új előadással – mondta Kiss Ágnes igazgató.

A darab szerzője Gimesi Dóra, akit aligha kell a szegedieknek bemutatni, hiszen itt született, itt járt gimnáziumba és egyetemre, ma pedig a Budapesti Bábszínház dramaturgja, de legalább annyira megmaradt szegedinek, mint amennyi budapesti lett.

– Ez egy igaz történet, a százéves nagymamámról, aki kisbaba volt, amikor 1920-ban az akkor már nem Magyarországhoz tartozó délvidéki szülővárosából Szegedre érkezett, és sok társával együtt reménykedett abban, hogy itt otthonra lel. Szeged befogadta, ez a város lett az új hazája, itt tanult meg járni, játszani és úszni, itt járt iskolába, itt lett szerelmes. Arcában a város arca tükröződik, szavaival a város mesél, emlékeiben megelevenedik a kislány és a város közös története – mondta el az új darabról a szerző.

Miközben a két generáció fényképeket nézve időutazást tesz, a családtörténet mellett megelevenedik a város története is: a Dóm tér, a Szabadtéri Játékok, a Tisza, a régi Hungária és Szeged több ikonikus helyszíne.

Gimesi Dóra szerint a darabot nyolc éven felülieknek szánta, mert ez az az életkor, amikor a mesékből a valóság felé fordul a legtöbb kiskamasz érdeklődése.

A rendező, Veres András, aki maga is most ismerkedik Szegeddel, elmondta, ilyen nagy ívű család- és várostörténetet csak egy bábszínházi előadás képes ötven percbe sűríteni.

A főszereplő, Fekete Gizi bár Cibakházán született, már régen szegedi színésznőként tartjuk számon.

– Első alkalom, hogy bábszínpadon játszom, meg is lepődtem a felkérésen, de ma mára valamennyire magam is megtanultam bábozni, hogy mennyire, azt majd eldönti a közönség.

A hosszabb szülési szabadságról visszatérő bábszínész, Spergel Anna, aki a tizenkét éves unokát alakítja, éppen fordított helyzetbe csöppent, számára az élőszínpadi jelenlét volt furcsa, mert az előadás során alig vehet kézbe bábfigurát, az a darab másik szereplőjére, Nikodémusz Hajnalkára marad. Neki viszont óriási mennyiségű bábfigurát kell, nagyon gyorsan mozgatni az előadás alatt, ami komoly fizikai megterhelést és logisztikát követel tőle.

– Teljesen azonosulni tudok a történettel, az én nagyszüleim is máshonnan jöttek és éppen úgy befogadta őket a város, mint a történet főszereplőjét.

Kiss Ágnes elmondta, kétalkalmas bérletben is kínálják majd az előadást, párban a Háromemeletes mesekönyvvel, ami szintén a nyolc éven felüli nézőknek szól.

A szegedi Tourinform irodával közösen pedig városi sétákat szerveznek majd a bábszínháztól, amely során bejárják a darabban szereplő ikonikus szegedi helyszíneket.

A bemutató vasárnap lesz, az előadást nyolc éven felülieknek ajánlják.

rag