Még több fegyvert kap Ukrajna a britektől és az amerikaiaktól, az oroszok feladták a Kigyó-szigetet, a törökök figyelik az új NATO-tagjelölteket, megnyílhat az út Kalinyingrád felé

Ezek történtek a világban az orosz-ukrán háború kapcsán. Legfontosabb csütörtöki események összefoglalója.
Kovács M. Norbert

2022. július 01. 05:15

Még több fegyvert kap Ukrajna a britektől és az amerikaiaktól, az oroszok feladták a Kigyó-szigetet, a törökök figyelik az új NATO-tagjelölteket, megnyílhat az út Kalinyingrád felé

Rengeteg brit és amerikai fegyver

 

Újabb egymilliárd font, vagyis mintegy 458 milliárd forint katonai támogatást nyújt az Egyesült Királyság Ukrajnának

 

– jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök. Az Egyesült Királyság által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás ezzel már eléri a 2,3 milliárd fontot, aminél többet Ukrajna csak az Egyesült Államoktól kapott. A pénzt a többi között légvédelmi rendszerekre, drónokra, innovatív új elektronikai hadviselési eszközökre és az ukrán katonáknak létfontosságú felszerelésekre költik majd, írja a hvg.hu.

 

Közben Joe Biden amerikai elnök is arról beszélt a madridi NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján, hogy a következő napokban újabb 800 millió dollár értékű katonai támogatást jelent be Ukrajnának, írja a Telex. Ebben lesznek légvédelmi, tüzérségi fegyverek, lőszer és radarrendszerek is. Biden azt is mondta, hogy addig fogják támogatni Ukrajnát, amíg csak kell. Az amerikai elnök szerint 

 

Oroszország súlyos árat fizet az offenzívájáért, a NATO-bővítésre utalva pedig azt mondta, Putyin pont azt kapta, amit leginkább el akart kerülni. 

 

Biden történelminek nevezte a madridi csúcsot, Finnország és Svédország meghívását említve a katonai szövetségbe. Az amerikai elnök szerint a NATO egységes a közvetlen fenyegetéssel szemben, amit Oroszország Európára nézve jelent, és azokkal a rendszerszintű kihívásokkal szemben is, amiket Kína képvisel a világrendre nézve.

 

Történelmi NATO-csúcs, svédek és finnek a szövetség kapujában

 

A héten zajló NATO-csúcs valóban több szempontból is történelminek nevezhető, hiszen elhárult a Svédország és Finnország felvételét akadályozó török vétó veszélye, sokszorosára nő a jövőben a közvetlen NATO-parancsnokság alatt lévő gyors reagálású erők létszáma és elfogadták a szervezet új stratégiai koncepcióját, írja a hvg.hu. Utóbbi – az amerikai elnök által elmondottakhoz hasonlóan – Oroszországot komoly és közvetlen fenyegetésként, Kínát pedig a nyugati értékeket és érdekeket veszélyeztető kihívásként határozta meg. Fontos továbbá, hogy az észak-atlanti szövetség a jövőben a csendes-óceáni térségben is komolyabb szerepre törekszik.

 

Svédországnak és Finnországnak be kell tartaniuk a Törökországnak tett ígéreteket, ha azt akarják, hogy a török parlament ratifikálja a NATO-csatlakozásukról szóló jegyzőkönyvet – írja a Reuters nyomán a Telex. Törökország kedden állapodott meg a két tagjelölttel, akiknek így szabaddá vált az út a NATO-ba. Erdoğan a NATO-csúcs végén azt nyilatkozta, hogy a két országnak amint lehet végre kell hajtania a Törökország által terroristának tartott emberekre vonatkozó törvényi változásokat. A török elnök azt is mondta, hogy Svédország azt ígérte, hogy 73 ilyen, a török elnök által terroristának tartott egyént adnak ki Törökországnak, bár a megállapodásban valójában nem áll ilyen konkrét ígéret. Svédország és Finnország csak annyit írt alá, hogy megvizsgálják a török kéréseket, írja a Telex.

 

„A lényeg az, hogy betartsák az ígéreteiket. A következő időszakban figyelni fogjuk, hogy betartják-e a memorandumban leírt elemeket, és ennek fényében hozunk majd döntéseket”

 

– idézi Erdoğant a lap.

 

Mindkét ország támogatja Törökországot a kurd PKK elleni harcában, és felfüggeszti a PKK szíriai testvérszervezetének, az Népi Védelmi Egységek (YPG) támogatását – ami azért is érdekes, mert ez a szervezet az Iszlám Állam ellen alakult nemzetközi koalíció fő szíriai partnerszervezete, írja a Telex, ami megjegyzi, hogy emellett az Erdoğan által Soros György-szinten démonizált Fethullah Gülen vallási csoportját sem támogatják tovább. A memorandumban nem szerepel, hogy a törökök konkrétan kinek a kiadatását kérik. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök szerint a kiadatási vizsgálatban figyelembe fogják venni a helyi és nemzetközi törvényeket, valamint a Törökország által átadott információkat. Egy évig is eltarthat, amíg a NATO-tagállamok mind ratifikálják a svéd és finn csatlakozást, de amint ez megtörténik, az északi országok is a szövetség védelme alá kerülnek.

 

Putyin még mindig ugyanazt akarja

 

Az amerikai hírszerzés vezetője szerint Vlagyimir Putyin céljai nem változtak és a háború még sokáig eltarthat, mert az orosz hadsereg várhatóan nem képes áttörést elérni.

 

„Továbbra is abban a helyzetben vagyunk, hogy ha Putyin elnökre tekintünk, úgy gondoljuk, hogy gyakorlatilag ugyanazok a politikai céljai vannak, mint korábban, azaz Ukrajna nagy részét el akarja foglalni”

 

idézi a Telex Avril Haines amerikai hírszerzési igazgatót.

 

Haines szerint a háborús kilátások továbbra sem jók. Az amerikai hírszerzés három lehetséges forgatókönyvet lát: a legvalószínűbb egy elhúzódó konfliktus, amit az orosz erők lassú, de folyamatos előrehaladása jellemez. A másik kettő egy nagy orosz áttörés, illetve hogy az ukránoknak sikerül stabilizálni a frontvonalakat.

 

Otthagyták a Kígyó-szigetet az oroszok

 

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy visszavonták az orosz csapatokat a Kígyó-szigetről, írja a hvg.hu a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség közlése nyomán. 

 

„Ez bizonyítja a világ felé, hogy az Oroszországi Föderáció nem akadályozza az ENSZ fáradozásait arra nézve, hogy ukrán mezőgazdasági termékek kiviteléhez folyosót alakítson ki a térségben”

 

– idézik a minisztériumi bejelentést, ami szerint Moszkva a lépést jóindulatú gesztusnak szánja. 

 

A 444 ennek kapcsán ugyanakkor arról ír, hogy Oroszország aligha jó szándéka jeleként vonult vissza a Kígyó-szigetről, sokkal inkább arról van szó, hogy a sziget védelme fenntarthatatlanná vált a folyamatos ukrán bombázásokban. Az ukránok szerint az orosz visszavonulás jellege se arra utal, hogy jó szándékukból adták volna fel a szigetet, szerintük az oroszok utolsó alakulatai folyamatos ukrán bombázás közepette két gyorshajóval menekültek el az éj leple alatt, írja a lap.

 

Eközben Liszicsanszkban

 

A donbaszi fronton most leginkább a Liszicsanszktól tíz kilométerre délnyugatra fekvő olajfinomítóért folynak a harcok. A brit védelmi minisztérium szokásos napi helyzetértékelésében arról is írt, kulcsfontosságú lehet a harcok kimenetele szempontjából, hogy az ukrán erők képesek lesznek-e folytatni azt a stratégiát, hogy a védekezésükkel lassítják a támadásokat, majd mielőtt az oroszok bekerítenék őket, rendezett formában hátrébb vonják a csapataikat, írja a Telex.

 

Kivégezhetik a briteket

 

Bár az Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes intézkedést hozott annak érdekében, hogy a Donyeckben fogva tartott két britre kiszabott halálbüntetést ne hajtsák végre, mégis kivégezhetik őket a donyecki „népköztársaságban”, írja a hvg.hu. Az orosz törvényhozás a hónap elején fogadott el két olyan törvényt is, ami kimondja, hogy az európai bíróságnak nincs joghatósága Oroszország fölött.

 

Megnyílhat az út Kalinyingrád felé

 

Napokon belül helyreállhat a kereskedelem az uniós országok közé ékelt orosz enklávé, Kalinyingrád felé Litvánián keresztül – írja a Telex a Reuters nyomán. A litvánok két héttel ezelőtt jelentették be, hogy az uniós szankcióknak megfelelően elvágják a területükön áthaladó vasúti teherforgalmat, megakadályozva, hogy a szankciók hatálya alá tartozó áruk Kalinyingrádba jussanak.

 

A Reuters forrásai szerint ha Litvánia elengedi a fenntartásait, július elején megszülethet a megállapodás, ami mentességet adna a területnek a szankciók alól. A lépés célja a helyzet fokozódásának elkerülése lenne, Litvánia attól tart, hogy ha az oroszok nem tudnak utánpótlást juttatni Kalinyingrádba, katonai erővel próbálhatnak meg folyosót vágni a területre. Mindeközben Németország csapatokat állomásoztat Litvániában, így az EU egyik legnagyobb haderejű tagja is közvetlenül involválódna a kialakuló konfliktusban, írja a Telex.

 

A lap szerint a kalinyingrádi kereskedelmi útvonalak kérdése egy olyan konfliktusforrás a sok közül az EU és Moszkva között, amit az unió hajlandó elengedni a helyzet további elmérgesedésének elkerülése érdekében.

 

„Szembe kell néznünk a realitásokkal. [Putyin] sokkal erősebb alkupozícióval rendelkezik, mint mi. A mi érdekünk, hogy kompromisszumot találjunk”

 

– idézi a lap a Reuters egyik forrását. A megállapodás július 10-éig, vagy akár már a jövő héten megszülethet.

 

Túlélőket keresnek, evakuálnak

 

Tovább folytatódik a túlélők utáni kutatás a kremencsuki pláza romjai között a város bevásárlóközpontját ért rakétatámadást követően, írja a hvg.hu. A halottak száma 18, de 21 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván a város polgármestere szerint.

 

Mindeközben a kelet-ukrajnai Szlovjanszk polgármestere, Vadym Liakh evakuálásra szólította fel a kelet-ukrajnai város lakóit, és figyelmeztetést adott ki az orosz csapatok közeledésére. A polgármester szerint hat ember megsebesült, közülük ketten súlyosan, miután az oroszok csütörtökön tüzet nyitottak a városra.

 

„Az ellenség több rakétavetőből lőtte a várost. Két kazettás bomba robbant egy sűrűn lakott negyedben, egy szupermarket közelében, valamint egy buszmegálló közelében”

 

 – idézi a hvg.hu Liakh az ukrán Espreso TV-nek adott nyilatkozatát. A városvezető szerint 

 

„a lövöldözés folytatódik, az ellenség közel van”.

 

(Nyitókép: Elpusztult épületek Liszicsanszkban, 2022. június 17-én. Fotó: Olekszandr Ratusnyak/Reuters)