„Ha így megy tovább, ép elméjű ember nem akarja, hogy a gyermeke tanár legyen és ép elméjű ember nem akarja a pedagógushivatást választani” – írja egy vidéki neves gimnázium tanára a Facebook oldalán, miután megkapta a Belügyminisztérium levelet. Hozzátette „Millió módon lehet a munkámat értékelni. Nem fogok vállalásokat megfogalmazni. Nem fogom az ostobák és az aljasok diktatúráját eltűrni. Csupán dolgozni fogok addig, amíg hagynak.”

A Magyar Hanghoz eljutott anyagból kiolvasható, a tanárok teljesítménynek értékelésekor tíz különféle szempontot vesznek figyelembe. Ezek megvalósítását pontozzák. A pontszámokból pedig kiderül, hogy a tanár átlagos, átlag alatti, esetleg átlag feletti teljesítményt nyújt munkája során, az átlag felett teljesítő tanárok többletjuttatást kapnak, az átlag alattiaknak pedig tervet kell készíteniük, hogy miként javíthatnak teljesítményükön.

Íme, néhány szempont, amely alapján majd zajlik az értékelés:

• A pedagógus által tanított tanulók érdemjegyeinek alakulása az előző évhez és az intézményi átlaghoz viszonyítva
• A továbbtanulási eredményesség alakulása az intézmény egészéhez viszonyítva
• Túlórák, helyettesítések száma
• Tanítási órák, foglalkozások pontos megkezdése és befejezése
• Szakmai eseményeken, belső megbeszéléseken, rendezvényeken való elvárt részvétel teljesítése
• Kommunikációs stílus, viselkedés
• Gyengén teljesítő, lemaradó tanulók számára szervezett korrepetálások
• Kommunikáció rendszeressége a szülőkkel
• Kulturált, a közszolgálati feladatellátásnak megfelelő viselkedés

A pontozás során összesen 70 pont gyűjthető össze. Ezen kívül extra feladatokat, úgynevezett teljesítménycélokat határoznak meg. A tanárok esetében hármat, az intézményvezetők esetében négyet. A tanárok esetében az említett 70 pont mellé további 30 szerezhető a teljesítménycélok elérése során, így összesen 100 pontot lehet összegyűjteni.

Nyitóképünk illusztráció.