Újabb nyugati fegyvereket kaptak az ukránok, Oroszország elhagyja a Nemzetközi Űrállomást

Ezek az orosz-ukrán háború legfontosabb keddi hírei.
Kovács M. Norbert

2022. július 27. 02:50

Újabb nyugati fegyvereket kaptak az ukránok, Oroszország elhagyja a Nemzetközi Űrállomást

Újabb orosz légicsapások érték kedden Ukrajna fekete-tengeri régióit Odessza és Mikolajiv térségében, károkat okozva lakóházakban és a kikötői infrastruktúrában – közölte az ukrán déli katonai parancsnokság. 

 

A tájékoztatás szerint az orosz erők légi indítású rakétákat vetettek be a támadás során. Odessza térségében több magánház is károkat szenvedett, illetve lángra kapott a tengerparti településeken. Mikolajivban pedig a kikötőben keletkeztek károk, dacára a Moszkva és Kijev között az ukrán gabonaexport fekete-tengeri kikötőkből történő újraindításáról szóló, múlt héten aláírt egyezménynek. 

 

Nem sokkal a légicsapásokat követően Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője kijelentette, hogy hamarosan Odessza és Mikolajiv régiókat is hamarosan „felszabadítják” az orosz erők. 

 

„Herszon régiót és Herszon városát mindörökre felszabadították”

 

– hangoztatta a Kreml által kinevezett illetékes.

 

Még több fegyver nyugatról

 

Újabb fegyverszállítmányokat kapott Ukrajna a Nyugattól. Kedden megérkezett Ukrajnába az első hat brit Stormer HVM légvédelmi rakétarendszer és a németek által szállított Gepard légvédelmi rendszerek, írja a hvg. Anton Herascsenko elnöki tanácsadó a Twitteren, azt írta: 

 

„Biztos vagyok benne, hogy harcosaink nagyon jól fogják használni őket!”

 

Ide kapcsolódik, hogy  Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Prágában Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel megtartott közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy fel kellene gyorsítani és jobban kellene egyeztetni az Ukrajnának nyújtott külföldi támogatásokat, beleértve a fegyverszállításokat is.

 

„Hónapokig eltarthat az Oroszország által brutális módon folytatott háború. Mindnyájan békét akarunk Ukrajnában. Hogy ez mit jelent, és mikor kerül erre sor, azt az Ukrajnában élők döntik el. A béke több, mint pusztán annyi, hogy nincs erőszak és háború, a béke az Ukrajnában élők számára a biztos jövőt jelenti”

 

– tette hozzá a német diplomácia irányítója.

 

Annalena Baerbock megerősítette: az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítások terén folytatódik az a német-cseh együttműködés, amelyről május elején állapodott meg Olaf Scholz német kancellár és Petr Fiala cseh kormányfő. A megállapodás szerint Csehország szovjet gyártmányú fegyvereket küld Ukrajnának, és ezért Németország modern német gyártmányú fegyvereket ad a cseheknek. A prágai sajtóban megjelent értesülések szerint a csehek helikoptereket és tankokat küldtek az ukránoknak, s ezért 15 Leopard 2A4 típusú német harckocsit kapnak. A német miniszter megjegyezte: Berlin ezt a cseh-német gyakorlatot szívesen alkalmazná más országok esetében is.

 

Megváltoznak a dolgok az űrben

 

Az oroszok 2024-ben otthagyják a Nemzetközi Űrállomást (ISS), és saját bázis építésébe kezdenek.

 

Két év múlva már orosz közreműködés nélkül fog működni a Föld körül keringő kutatólaboratórium

 

– közölte a Roszkoszmosz új vezetője, Jurij Boriszov.

 

Boriszov szerint a Roszkoszmosz minden eddig megkötött partneri megállapodásokban foglalt kötelezettségét teljesíteni fogja, mielőtt 2024-ben teljesen kilépnek a projektből.

 

Jurij Boriszov a hadiiparból érkezett az űrszervezet élére, a kinevezése előtt harcászati eszközök fejlesztésével foglalkozott. Július 15-én nevezte ki Vlagyimir Putyin a Roszkoszmosz, az orosz szövetségi űrügynökség szerepét betöltő állami vállalat élére, Dmitrij Rogozin addigi vezetőt pedig felmentette.

 

Már Rogozin is tett megjegyzéseket azzal kapcsolatosan, hogy az oroszok otthagyják az ISS-t, főleg azt követően, hogy Oroszország ellen több nyugati szankció is életbe lépett a háború miatt.

 

A hvg.hu megjegyzi, hogy a háborús helyzet ellenére a NASA űrhajósai többször is repültek orosz rakétákkal az ISS fedélzetére.

 

Nálunk Védelmi Tanács alakult

 

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedd reggel a Karmelita kolostorban megalakult a Védelmi Tanács – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.

 

Havasi azt mondta, az elhúzódó ukrajnai háború és a nyomában járó európai gazdasági válság, valamint a fokozódó migrációs nyomás miatt a következő években különös figyelmet kell fordítani Magyarország biztonságának és szuverenitásának megvédésére.

 

A kormányon belül működő Védelmi Tanács foglalkozik majd a többi között 

  • a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, 
  • a közbiztonsággal, 
  • a határrendészettel, 
  • a honvédelemmel, 
  • a menekültüggyel, 
  • a katasztrófavédelemmel, 
  • a terrorelhárítással valamint 
  • a védelmi fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztésekkel és jelentésekkel.

 

A Védelmi Tanács a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma, elnöke a miniszterelnök, titkára a nemzetbiztonsági főtanácsadó.

 

A tagja 

  • a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, 
  • a belügyminiszter, 
  • a honvédelmi miniszter, 
  • a külgazdasági és külügyminiszter, valamint 
  • a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó. 
  • A Védelmi Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

 

A Védelmi Tanács szükség szerint, de legalább kéthetente ülésezik, rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.

 

A tanács létrehozását még május végén jelentették be, a határozat szerint a szervezet a korábbi kormányzati ciklusokban megszokott, szintén fontos belső kormányzati fórum, a Nemzetbiztonsági Kabinet helyett működik.

 

Churchill-díjat kapott Zelenszkij

 

A példás vezetésért járó Sir Winston Churchill-díjjal tüntette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Boris Johnson brit miniszterelnök, aki szerint az ukrán vezető az Oroszországgal folytatott háborúban tanúsított helytállásával érdemelte ki ezt.

 

Zelenszkij videókapcsolaton keresztül vett részt a díjátadón, amelyen a brit kormányfő azt mondta: Nagy-Britannia második világháborús miniszterelnöke megirigyelte volna Zelenszkij háborús vezetői képességeit.

 

„Az ön ellenállása, méltósága, végeláthatatlan jó humora milliókat mozgatott meg, és ahogy kiáll a barbársággal szemben, az az ukrajnaiak szemében a hősiesség szimbólumává vált”

 

– méltatta.

 

A díj átvételekor Zelenszkij azt mondta, hálás érte, hogy Ukrajnát nem hagyták magára a háború kezdetekor, és azóta sem, külön kiemelve a brit kormányfőt. A díj szerinte Johnsont is megilleti, 

 

„ahogy mindenki mást is, aki semmilyen zsarnok miatt nem hajlandó feladni a szabadságát”.

 

A díjátadón, aminek a londoni Downing Street-i miniszterelnöki hivatal adott helyet, jelen voltak a Churchill-család tagjai, valamint a Nemzetközi Churchill Közösség képviselői. A Churchill mellszobrát ábrázoló díjat, az ukrán elnök távolléte miatt a londoni ukrán nagykövet vette át.

Címlapon

mutasd mind