Ez még csak a bemelegítés: az igazi rezsiválság csak októberben és januárban jön

A lejáró fix áras szerződések miatt a cégek jó esetben 4-5, rossz esetben 10–15-szörös árat kell, hogy fizessenek a gázért és az áramért. A brutálisan megugró költségek már most hatalmas bezárási hullámhoz vezettek, ez a folyamat októbertől és januártól egészen biztosan tovább erősödik majd.
Kékes Viktória

2022. szeptember 12. 07:47

Ez még csak a bemelegítés: az igazi rezsiválság csak októberben és januárban jön

„Van olyan ügyfelünk, aki most még 18 forintért kap egy kilowattóra áramot, de a jelenlegi állás szerint januártól már 240-et kellene fizetnie” – így foglalta össze a G7-nek egy kereskedő egyetlen példán, hogy mennyire katasztrofális a rezsihelyzet a cégeknél.

 

Ennek oka, hogy a vállalatok nagy része jelenleg még egy korábban rögzített, fix áron kapja az áramot és a gázt. Ezt az energiapiacon jellemzően egyéves szerződésekben rögzítik. Ezek a szerződések azonban – a gáz esetében október 1-jével, az áram esetén január 1-jével – lejárnak. Ezután a cégeknek a tőzsdei jegyzésekhez kötik majd mennyit kell fizetniük a rezsiért. 

 

Ez pedig jobb esetben 4-5, rosszabb esetben 10–15-szörös költségemelkedést jelent majd.

 

Forrás: G7

 

A G7 arra emlékeztet: az energiaválságot a háborúhoz kapcsoló kormányzati kommunikációval szemben az árak emelkedése nem az orosz offenzíva februári kezdését követően, hanem közel fél évvel azt megelőzően kezdődött.

 

Így sok cég már tavaly is komoly drágulással szembesült: 2021 októberében forintban kifejezve a gáz tőzsdei jegyzése nyolcszor, az áramé nagyjából ötször volt magasabb, mint egy évvel korábban. A cégek vezetői most mégis boldogan írnák alá alá a tavaly őszi fix áras díjakat, hiszen most még azok is 5-6-szor többet fognak fizetni, akik már tavaly ősz óta magasabb árat fizettek a gázért és az áramért. Lesznek azonban olyan cégek is, amelyeknél ennél is sokkal nagyobbat ugranak, akár 15-szörösére is megugranak majd az energiaköltségek.

 

Ráadásul a lapnak nyilatkozó piaci szereplők egybehangzó állítása szerint a kereskedők már hetek óta nem kínálnak fix áras termékeket. 

 

Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások 2023-ra csak a tőzsdei árhoz kötötten tudnak áramot és gázt vásárolni.

 

Az, hogy mindez a cégek mekkora hányadát érinti nem lehet pontosan megbecsülni, de a G7-nek nyilatkozó piaci szereplők és szakértők mindegyike azt mondta, hogy alsó hangon a felét, de inkább 60-70 százalékát. 

 

A brutálisan megugró költségek már most hatalmas bezárási hullámhoz vezettek, ez a folyamat októbertől és januártól biztosan még erősebbé válik. 

 

Enyhülést két dolog hozhat. Az egyik, ha az EU-nak sikerül olyan intézkedéseket megvalósítania, amelyek leszorítják a tőzsdei jegyzéseket, hiszen így az ahhoz kötött vállalati rezsiköltségek is alacsonyabbak lesznek. A másik, ha elkezdenek bedőlni a jelentős korábbi lekötéssel rendelkező cégek, és így kínálat szabadul fel a piacon.