Mindenki érzékeli a boltokban, hogy hatalmasat drágult a kenyér. A legalapvetőbb élelmiszerünkből már alig lehet 800 forintos kilónkénti árúnál olcsóbbat találni, ezt az árat is leginkább a saját pékséggel rendelkező hipermarketek engedhetik meg maguknak, a pékségek és sütödék egyre kevésbé. Nem ritka az 1000 forintos kilós kenyér sem.

Az Eurostat most bemutatta, hogy amit érzünk és látunk, az bizony számokkal is alátámasztható, sőt európai összehasonlításban is durva. Ugyanis az Európai Unióban nálunk drágult a legjobban a kenyér az elmúlt évben, 66 százalékkal.

Drágulásban a hozzánk legközelebb eső országokban – Litvániában, Észtországban és Szlovákiában – is csak feleekkora, 33 és 32 százalékos az áremelkedés. 2022 augusztusában a kenyér ára az unióban átlagosan 18 százalékkal volt magasabb, mint 2021 augusztusában. Ez hatalmas növekedés 2021 augusztusához képest, amikor a kenyér ára átlagosan 3 százalékkal haladta meg a 2020 augusztusit. A drágulás üteme tehát az ötszörösére nőtt éves viszonylatban az unión belül is.

Érdekesség, hogy a nagyobb áremelkedés leginkább Kelet-Közép-Európában jellemző: Magyarország mellett Litvániában, Észtországban, Szlovákiában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Bulgáriában, Csehországban és Romániában is 20 százalék fölött nőtt a kenyér ára.

Az is feltűnő az Eurostat adataiban, hogy míg a kenyér 18 százalékkal drágult, addig az uniós infláció nagyjából „csak” 10 százalékos. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kenyérkészítéshez szükséges minden alapanyag nagyot drágult az elmúlt hónapokban az orosz–ukrán háború miatt: a gabona, a liszt, az áram, a gáz, miközben a munkaerő is egyre többe kerül.