Emmanuel Macron: Ha vége a jogállamiságnak, az önkény veszi át az uralmat

Az államfő az EU Tanácsának féléves soros elnökségét ellátó Franciaország terveit bemutatva hangsúlyozta:
„nem gyökeresedhet meg az a nézet Európában, hogy a jogállamiság Brüsszel találmánya. A jogállamiság elleni támadás mögött ideológiai harc áll, amelyet különböző tekintélyelvű hatalmak támogatnak. Amennyiben a jogállamiságnak vége, az önkény veszi át az uralmat”.
Macron szerint új küzdelmet kell indítani az európai értékek megszilárdítására. Mint mondta, szorgalmazni fogja, hogy az abortuszhoz való jog és a környezet védelme bekerüljön az EU Alapjogi Chartájába.
A francia elnök jelezte, hogy Lengyelországot februárban hallgatják meg az uniós tagországok miniszteri tanácsában a jogállamiságot érintő 7-es cikkely szerinti eljárással kapcsolatosan, Magyarországot pedig márciusban.
A biztonságpolitika és a migráció kérdésére térve Macron elmondta: a soros francia elnökség folytatni fogja a schengeni térség reformját „a külső határaink védelme” és a „kormányközi gyorsreagálású erők” kialakítása céljából. Szerinte a migránsokkal
- szolidárisan kell fellépni, és
- a közös befogadást kell ösztönözni.
Azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak új szövetséget kell kialakítania az afrikai országokkal a migráció kezelésének érdekében. Ezzel kapcsolatosan Franciaország csúcstalálkozót szervez a jövő hónapban. Felhívta a figyelmet egy új stabilitási és biztonsági megállapodás kidolgozásának fontosságára a NATO-val, Oroszországgal szemben, de egyúttal „őszinte és szükséges” párbeszédre szólított fel Moszkvával.
„Kontinensünk biztonságának oszthatatlannak kell lennie. Az európaiaknak meg kell határozniuk a saját biztonsági normáikat, és biztosítani ezek tiszteletben tartását.”
A nyugat-balkáni bővítéssel összefüggésben úgy fogalmazott,
„világosabb perspektívát kell nyújtani a szóban forgó országoknak, az EU nem fordíthat hátat nekik”.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője a parlamenti vitában rámutatott: „ideje felhagyni a kettős mérce alkalmazásával és a politikai zsarolással: ezek tiszteletlenek, tisztességtelenek, jogellenesek, és súlyosan rombolják az európai értékeket”. Azt is mondta, „nem kell és nem szabad mindenből politikai, pláne nem ideológiai kérdést csinálni”.
„Az alapvető európai értékekkel ellentétes a liberális demokrácia jelszava alatti ideológiai kizárólagosság”
– hangsúlyozta Deutsch.
A környezetvédelemmel kapcsolatban elmondta: nem ideológiai, hanem technológiai kérdés, hogy milyen energiaellátási forma zöld és fenntartható. Az atomenergia nélkül képtelenség az ambiciózus klímavédelmi célkitűzések elérése. Deutsch Tamás felhívta a figyelmet: „A külső határokat meg kell védeni nem kell mindenkit beengedni. Semmiképpen ne helyezzenek nyomást másokra, hogy azok elkövessék ugyanazon hibákat: az illegális migránsok beengedését”.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője felszólalásában egyebek között arra kérte Macront, hogy a francia elnökség alatt lépjenek fel a demokratikus visszaélések ellen, és foglalkozzanak a Pegasus-kémbotránnyal.
„Ugyanis ha a kormányok titkosszolgálati fegyvereket használhatnak a politikai ellenfelek ellen, akkor megszűnik a demokrácia” – hívta fel a figyelmet. Úgy vélte:
„A Pegasus lehallgatási botrány felér egy európai Watergate-üggyel, uniós tagállamok kormányai, köztük az Orbán-kormány a saját állampolgárai, civilek, újságírók és ellenzéki politikusok ellen vetette be a Pegasust, amivel egyetlen céljuk volt, a megfélemlítés”.
(Fotó: TASR)