Emléktábla hirdeti a jövőben, hol lakott Karikó Teréz, a szegedi operajátszás csillaga

Az emléktábla kihelyezését Karikó Teréz egykori barátnője, majd gondozója, Bakos Katalin kezdeményezte, akit húgaként tisztelt a szegedi művész. A kezdeményező az emléktába teljes költségét is magára vállalta, így készülhetett el Bánfi Gábor szobrászművész és Bánfi Antal kőfaragó alkotása, egy 60-szor 40 centiméteres cararrai márványból készült emléktábla, rajta a művésznő bronz portréjával.
Az avatáson megjelent nyolcvan-száz fős emlékező előtt elsőként Kerek Attila, nyugalmazott művészeti főtanácsos idézte fel Karikó Teréz Liszt-díjas operaénekes alakját.
Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója pedig többek között arról, beszélt, hogy Karikó Teréz több mint ötvenéves pályafutása során – bár számtalan nemzetközi sikert is elért –mindvégig hűséges maradt városunkhoz és a Szegedi Nemzeti Színház társulatához, amelynek később örökös tagja lett.
– Ez a bronz arckép felidézi számunka alakját és még ennél is többet. A néző számára felidézi az operadívát, a közvetlen ismerői számára pedig a kedves egyéniségét is, mert nagyon szeretetreméltó egyéniség volt. Operaénekesként kivitelesen szép, gazdag hang adatott neki, de sikereihez az is nagyban hozzájárult, hogy magas, karcsú igazi dráma szopránnak való alkata volt.
Az 1932-ben Budapesten született művésznő énekművészi és operaénekesi diplomáját a Zeneakadémián szerezte, tanulmányait követően pedig Olaszországi ajánlatokat visszautasítva, 1960-ban a szegedi társulathoz szerződött.
Kivételes hangi adottságaival és királynői megjelenésével hamarosan a színház vezető drámai szoprán énekesnőjévé vált. Nagyobb sikereit Verdi, Puccini és Wagner operáinak hősnőiként érte el.
Három évtizedes pályája során mindvégig hű maradt Szegedhez, igaz többször vendégszerepelt az Operaházban is.

Vaszy Viktor – akinek a hívására szerződött Szegedre – olyannyira ragaszkodott hozzá, hogy állítólag befolyását, összeköttetéseit is latba vetve elérte, hogy ne kapjon útlevelet, nehogy külföldön maradjon.
Később mégis sikeres koncertutakon énekelt Kanadában, az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában. Ötvenöt évesen ment nyugdíjba, de még negyedszázadon át aktívan részt vett a színház művészi munkájában: hatvanadik életévén túl is színpadra lépett, és 2012-ig énekmesterként csiszolta a fiatal művészek énektechnikáját.
– Fontos, hogy megemlékezzünk és tisztelettel adózzunk azok előtt a művészek előtt, akik több évtizeden keresztül gazdagították Szeged kulturális életét, és komoly szellemi és lelki nyomot hagytak mindannyiuk szívében, lelkében. Ilyen volt Karikó Teréz is – mondta köszöntőjében Barnák László a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója.
A szegediek emlékezetén túl számtalan díj és szakmai elismerés is őrzi a szegedi operajátszás legendás alakjának emlékét. Tehetségét és munkáját Liszt Ferenc-, Bartók-Pásztory-díjjal és több színházi kitüntetéssel ismerték el, 2010-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2012-ben pedig a Szegedért Emlékérmet is. 2021. november 8-án hunyt el Orosházán.
A jövőben a Bocskai utca 6. számú ház falán lévő emléktábla is őrzi emlékezetét.