Kese, Törő. Törőcsik András – vagy ahogy sokan hívták –, az „újpesti Maradona” már az égieket táncoltatja, a mennyek középhátvédjeit szédíti és a Jóisten szélsőit fekteti. Törőcsik András 67 évesen, július 9-én halt meg. Az utolsó magyar futballzseniként szokás őt emlegetni, és valóban, azóta nem volt senki, aki csak meg tudta volna közelíteni azt, miként a pályán mozgott, amilyen meglátásai voltak, és ahogyan bánt a labdával.

Törőcsik azon játékosok egyike volt az ötvenes évek utáni magyar labdarúgásban, aki befért volna Puskásék közé. Sajnos ez a lista nagyon rövid, főleg, ha az elmúlt 50 év „játékostermése” között válogatunk. Törőcsik más volt, mint a többiek, feltűnt, kitűnt és sajnos le is tűnt. Nem tudott akkora karriert befutni, mint jósoltak neki.

Azt szokás róla mondani, hogy ha csak az elképesztő tehetsége, cselező- és kombinációs képessége, ritmusváltásai számítanak, akkor egyértelműen világsztárrá kellett volna válnia. Csak, hát ez nem minden. A kor, amiben élt, eleve nem engedte a legjobb éveiben Nyugatra, a legnagyobb csapatokhoz, ehhez disszidálnia kellett volna. Mint mondjuk Kű Lajos, aki úgy játszott Bajnokok Ligája döntőt, hogy azt közvetítő magyar televízióban nagyjából ki sem mondták a nevét.

Törőcsik András 12 évesen került a BVSC-hez, 19 évesen igazolta le az Újpesti Dózsa, ahol 236 bajnokin 69 gólt szerzett és számtalan gólpaszt adott. A klub egyik legnagyobb ikonja lett. Pályafutását derékba törte az 1978-as világbajnokságon az argentinok elleni piros lapja. Törő törlesztett egy szabálytalanság után, igaz, egész meccsen faragták odáig a magyar fantasistát. A másik tragédia a karrierjében egy 1979-es autóbaleset, amit 24 évesen szenvedett el, és ami során csípőízületi töréses ficamot szenvedett. Bár meghívták a világválogatottba, a sérülés miatt nem játszhatott a meccsen.

Törőcsik 3-szoros magyar bajnok a Dózsával, 3-szoros kupagyőztes, KEK-negyeddöntős. Összesen 45-ször játszott a magyar válogatottban 1976 és 1984 között, 12 gólt lőtt, szerepelt az 1978-as és az 1982-es világbajnokságon. Az 1986-os mexikói vb-re már nem vitték. Pályafutásáról sokat elárul, hogy utoljára 29 évesen volt válogatott.

1985-ben a francia Montpellier-be igazolt, ahol 26 bajnokin 4 gólt szerzett. 1988-ban hazatért, játszott még a Volánban és az MTK-VM-ben 1989-ben, amikor 34 évesen szögre akasztotta a stoplist. Ő is egy azon magyar futballzsenik közül, aki igazán soha nem adhatták át tudásukat az utánuk jövő nemzedéknek. Alkoholproblémáiról az egész ország tudott, az elmúlt tíz évben sokan próbáltak neki segíteni, sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel.

A Népszavában 2015-ben azt írták Törőcsikről:

„Az ő tehetségéhez mérhető játékosok valódi kibontakozását erőteljesen hátráltatta a hazai labdarúgás állapota és légköre. [...] Az »újpesti Maradona« kudarca a magyar futballé”.