Eltáncolják Petőfi életét a Szabadtéri Játékok idei első előadásán

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ősbemutatója nyitja július 1-jén, pénteken és 2-án, szombaton a Szegedi Szabadtéri idei évadát. A Petőfi Sándor életéről szóló Szabadság, szerelem!– Petőfi, a vitéz tánc-szín-játékban felidézik a költő születését, szorgalmas diákéveit, a vándorszínész Petőfit, a szerelmes férfit és a harcos forradalmárt. Közreműködik a Szeged Táncegyüttes és a Tiszavirág Néptáncegyüttes gyerektáncosai. Címszerepben Herczegh Péter, a Nemzeti Színház színművésze. Az előadás szerzője, társrendezője, koreográfusa Zs. Vincze Zsuzsa. A Kossuth-díjas és kiváló művész rendezővel, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatójával, Zsuráfszky Zoltánnal beszélgettünk. A Szegedi Tükör interjúja.
Dombai Tünde

2022. június 29. 14:32

Eltáncolják Petőfi életét a
Szabadtéri Játékok idei első előadásán

– Az ősbemutató a Petőfi-év nyitánya is, hiszen kétszáz éve, 1823. január 1-jén született költő. Hogyan lehet eltáncolni, elénekelni, versben elmondani az életét?

 

– Évtizedek óta gondolkoztam ezen. Szeretem a verseit, szeretem a személyiségét, ezt a fiatal lánglelkű embert, aki az egyik legnagyobb forradalmárunk. Szerettem volna előtte tisztelegni valamilyen formában, és a születésének kétszázadik évfordulója kiváló alkalom erre. Ragyogó lehetőség ezzel kezdeni a Dóm téren, egyáltalán a néptáncot visszavinni többszáz táncossal az ország legnagyobb színpadára. Nagy öröm számomra, köszönöm Barnák László főigazgató úr felkérését erre a produkcióra. A munkatársam, a feleségem, Zs. Vincze Zsuzsa már nem az első darabot írta nekem Szegedre; közös munkáink voltak olyan jeles szegedi bemutatók, mint a Benyovszky, a Boldogasszony vendégség, a Sámántánc, a Dózsa, a Dracula és a Hullámzó világ is Bálint Sándorról. Ebben a sorban következik a Szabadság, szerelem! Petőfiről. Nagy erővel készül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes erre a programra, és természetesen mint mindig, szegedi gyerekeket is bevonunk. Nagyon sokminden köt Szegedhez, sok szegedi csoportot vezettem, és persze a nyári munkák különlegesek, kiemelkedő jelentőségűek az életemben. A szegedi nagy néptáncos műhelyek a JATE-tól a Szeged Táncegyüttesig, Nagy Albert munkássága és Gombos Andrásék, mind-mind arra predesztinálja őket, hogy legyenek benne a darabban, és nagyon örülök, hogy elvállalták. Folyik a közös munka. Remélem, a szegedi táncos, néptáncos közönség örömmel fogadja a Dóm téren ezt az újabb nagyszabású produkciót!

 

– Hány százan lépnek színpadra ezen a két estén?

 

– Ekkora produkcióban az ország legnagyobb együttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiegészül még három amatőr együttessel, köztük ötven-hatvan gyerekkel, és fiatal táncosokat is hívtam a Magyar Táncművészeti Egyetemről. A korabeli népzenét és klasszikus zenét a zenészeink teszik alájuk, de lesznek modernebb, elvontabb stílusú zenék is, ebből áll össze az előadás. Tóth Kázmér barátom (aki egyébként szintén táncolt korábban) tervezte és készíti Tápén a díszleteket. Vele már évtizedes munkakapcsolat köt össze. Azokat a helyszíneket jeleníti meg nagyon látványosan, amiket Petőfi életéből követni fogunk a születésétől egészen az utolsó csatákig.

 

– Eltáncolják tehát Petőfi életét?

 

– Nem mindenkiét lehet, de Petőfié kiválóan alkalmas rá a versein és a gondolatain keresztül, az életének a jelentősebb epizódjain át. Újévi bállal kezdődik a tánc-szín-játékunk, mindenki táncol és megérkezik a mészáros apa, aki bejelenti, hogy fia született: Sándor. És haladunk tovább a diákévein a boros verseivel, ott a Helység kalapácsa, a János vitéz, ezek segítségével mesés utazást teszünk a színészi korszakában. Aztán a színpadon látunk egy pesti korzót, a Pilvaxot, a Nemzeti dal kihagyhatatlan, a Magyar vagyok című verssel jönnek a csaták, és a fináléban mindenki részt vesz és együtt búcsúzunk a közönségtől. Remélem, a nézők szeretni fogják és tetszik nekik a tánc ebben a kellemes és nagy volumenű produkcióban.

 

– A költő szaval, énekel és táncol is? Melyik hangsúlyosabb?

 

– Feleségem, Zsuzsa tánc-szín-játékot talált ki. A táncosaim a Nemzeti Színházban edződnek, ott három-négy darabban a Passiótól, az Egri csillagokon át a Körhintáig sok esetben énekelnek, megszólalnak. Elárulom, a Petőfi-produkcióban több költő is táncol, és fiatal vezető színészünk, Herczegh Péter, a Nemzeti Színház művésze személyesíti meg Petőfit, ő mondja a verseket. Hozzáteszem, a Petőfi-versek a folklórban nagyon elterjedtek. Ezeket az eredeti példákat összegyűjtöttük, és ez a darab vezérfonala lesz. A Mezőségből sok régi stílusú nóta fennmaradt Petőfi-szövegekkel, ezek viszik végig az előadást.

 

Zs. Vincze Zsuzsa társrendező, koreográfus (fotók: Hrotkó Bálint)

 

– Milyen a feleségével közös alkotómunka? Olvassák egymás gondolatait vagy vitatkoznak?

 

– Évtizedek óta együtt dolgozunk, a kedves feleségem kiegészít engem. dramaturgként olyan alapokat ír meg, amiket utána a rendezésben közösen kiteljesítünk. A koreográfiai munkát nagyobb részt én végzem, de a fiatal táncosaim is besegítenek ebbe a bonyolult munkába. Ez a gyors alkotás igazi nagy csapatmunkát követel meg tőlünk. Ezt bizonyítja, hogy évente a színházban száz-száznegyven előadásunk van. Mellette jelen vagyunk a Déryné Programban, a Budai Várban, a Sándor-palota előtt egy XIX. századi toborzó jelenettel mutatkozunk be. A Dóm tér mégis kiemelt eseménye az évadnak, az ország legnagyobb színpadán. Kellékeiben, táncos jeleneteiben, a jelmezekben hangsúlyos része az évünknek. Ha Szegedre megyünk, az mindig ünnep számunkra

.

– Jól értem, hogy ez egy életfogytig tartó alkotómunka a feleségével?

 

– Igen, jól kiegészítjük egymást, segítjük a gondolatokban, az ötletekben, a dramaturgiában, esetleg táncos megoldásokban. Valóban, ez egy elszánt szakmai munka, talán még szorosabbra fűződik ezáltal a házastársi viszony. Kicsit ilyenkor a családi élet az öt unokánkkal kicsit háttérbe is szorul, de azért a bemutató után igyekszünk kipihenni magunkat. Hiszen ilyen jellegű tánc-szín-játék Petőfi életéről még nem született, ez ősbemutató lesz. Mindig ilyen primőr anyaggal jövünk Szegedre.