Előre megyünk, nem hátra: Európa-rekorder a magyar infláció

Amint azt sejteni lehetett, elérte, sőt kicsivel meg is haladta a húsz százalékot az infláció mértéke szeptemberben. Utoljára 25 éve, 1996-ban volt ilyen magas a drágulás.
Az augusztusi 15,6 százalékhoz képest brutálisan nagyot, 4,5 százalékot ugrott a pénzromlás mértéke.
Ennek oka, hogy a KSH szeptemberben számolta először a rezsikiadásokat már az új rendszer szerint, így az adatokat a 62,1 százalékkal drágult energiaköltségek igencsak megdobták.
A Privátbankár arra emlékeztet, ez a szám már csak azért is sokkoló, mert Európábanegyetlen olyan ország inflációs rátája nem ment fel augusztusról szeptemberre ennyivel, még a 80 százalék feletti mutatójával messze a mezőny előtt járó Törökországban is csak 3,24 százalékkal.
A gazdasági portál havi körképéből az is kiderül, hogy – a kormányzati retorikával ellentétben – még a mostani, háborúval terhelt, válságos környezetben sem törvényszerű, hogy emelkedjen az infláció.
Harminchét európai ország szeptemberi fogyasztóiár-indexeinek összehasonlításából az derül ki, hogy 26-ban augusztushoz képest valóban fokozódott az éves pénzromlás mértéke, tizenegyben azonban csökkent.
Hazánk a szeptemberi 20,1 százalékos adattal az augusztusi 10-hez képest már csak hat országot előz:

Sebaj, nincs miért aggódni, jövő ilyenkor már minden rendben lesz, hiszen Orbán Viktor parancsba adta Matolcsy Györgynek és Varga Mihálynak, hogy 2023 végére „felezzék le” az inflációt.