Előre megyünk, nem hátra: a 2008-as válság idején csökkent annyit a fizetésünk értéke, mint idén januárban
2023. március 29. 10:42
Hiába nőttek átlagosan 16 százalékkal a fizetések egy év alatt, az Európa-rekorder magyar infláció miatt ebből az átlagember semmit nem érez. Sőt. A Portfolio elemzője az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a keresetek vásárlóereje idén januárban 7,6 százalékkal csökkent, vagyis ennyivel ért kevesebbet a pénzünk.
Ekkora visszaesésre a 2008-as gazdasági válság óta nem volt példa. Ráadásul továbbra is csökkenni fog, mindaddig, amíg az infláció magasabb lesz, mint a béremelések. Márpedig az infláció éves szinten még a Magyar Nemzeti Bank szerint is elérheti a 20 százalékot.
Hasonlóan, sőt még ennél is rosszabbnak látja a következő időszakot a Gazdaságkutató. Friss elemzésükben azt írják, 2023-ban
- fél százalékos gazdasági visszaesés (a kormány 1,5 százalékos növekedést prognosztizál),
- éves szinten 19 százalékos infláció, ami (szemben a kormány és a jegybank várakozásaival) nem csökken egy számjegyűre az év végére sem)
- a továbbra is magas infláció miatt 3,5 százalékos reálkereset csökkenés,
- és a munkanélküliség további növekedése (ezért a kormány fél milliós foglalkoztatás bővítési terve „teljesen irreális”) várható.
A GKI a meglehetősen pesszimista prognózist azzal indokolja, hogy a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik. Emiatt az infláció lassítása és az uniós pénzek megszerzése is késedelmet szenvedhet. Ez pedig tetézi a külső bizonytalanságok és a politikai elszigetelődés miatt így is rossz helyzetet. A gazdaságkutató szerint a magyar gazdaságpolitikánál továbbra is maradnak az ellentmondások: „az egyszerre nyomott fék- és gázpedál”, vagyis az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme „a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában), a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció viszonylag magasan ragadásában ölt testet”.
