Elszabadultak az indulatok, miután Franciaországban az államfő, Emanuel Macron parlamenti szavazás nélkül bejelentette, hogy a nyugdíjkorhatárt hatvankettőről hatvannégyre emelik. Skandáló tömegek, randalírozás az utcákon és összecsapás a rendőrökkel, ezek jellemzik a szombat óta tartó sztrájkhullámot. Holott ez a hatvannégyes korhatár szám az uniós összehasonlításban még csak a mezőny második felében van, egyre több ország közeledik a hatvanhét évhez. Olaszország, Hollandia és az Egyesült Királyság is azon országok közé tartozik, ahol viszonylag magas a határ.

Balogh Judit a Témában a Bankmonitor szakértőjének, Süle-Szigeti Bulcsúnak a véleményét kérte ki a magyar viszonyokról.

A Bankmonitor elemzője elmondta, hogy mindössze a tavalyi évtől, azaz 2022-től hatvanöt év az öregségi nyugdíjkorhatár. Sülei-Szigeti továbbá az is ismertette, hogy a jelenlegi kormánykommunikáció nem utal emelésre. A Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi nehézségei esetén sem fordul a kormány ehhez az eszközhöz, hanem más forrásból kipótolják a keletkező hiányt. Az elemző nem látja pontosan, hogy meddig tartható fenn ez a politikai akarat. Azonban úgy gondolja, hogy 2030-tól kezdődően már biztosan nagyon erős érvek fognak amellett szólni, hogy legalább hatvanhat esetleg hatvanhét évre emelkedjen ez a határ.

„Ahogyan egyre inkább elöregedik a magyar társadalom – ugyanis ez a trend megfigyelhető – úgy később is egyre komolyabb korhatáremelésekre lehet szükség.”

Annak az okáról, hogy néhány, a magyarénál jóval erősebb gazdaságban, mint amilyen például a holland, az angol vagy német is, miért lehet magasabb a nyugdíjkorhatár, Sülei-Szigeti nagyon sok tényezőt felsorolt. Elsősorban a lényegesen magasabb nyugdíj összegeket emelte ki, amit úgy lehet összehasonlítani, hogy az éves GDP-jének mekkora hányadát költi az ország a nyugdíjakra, Magyarország ebben inkább az alacsonyabbak közé tartozik.

„Mi nyolc százalékot fordítunk a GDP-ből évente nyugdíj kifizetésekre. Ezzel szemben Franciaországban bőven tizennégy százalék felett van ez az érték.”

Ellenben hiába alacsonyak viszonylag a magyar nyugdíjak, a szakértő szerint így is finanszírozási nehézségei vannak a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. A bevételek, eredetileg a nyugdíj vagy más néven társadalombiztosítási járulék adott része, illetve a szociális hozzájárulási adó meghatározott része már ma sem fedezi a nyugdíjkiadásokat, pláne, ha a tizenharmadik havi nyugdíjat is idesoroljuk.

„Ilyen értelemben most is indokolt lehetne egy korhatáremelés, de ennek jelenleg a kormány nem szeretne teret adni.”

Mindemellett a műsorban az előrehozott nyugdíj kérdéskörét is megvitatták. Az elemző úgy fogalmazott, hogy pártolja ezt a módszert és a külföldi példákat az előrehozással kapcsolatban. Sok nyugati országban elterjedt módszer az, hogy korábban is el lehet menni nyugdíjba, mint az eredetileg meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár, de ez esetben nem teljes nyugdíjat kap az illető, hanem némileg csökkentetett, kicsivel alacsonyabbat.

„Ez rugalmassá teszi a nyugdíjba vonulást, ha például valakinek az egészségi állapota már nem teszi lehetővé, hogy dolgozzon, akkor ez egy nagyon jó opció lehet.”

A magyarországi törvénykezésről Sülei-Szigeti elmondta, hogy már jó néhány éve nincs az előrehozott nyugdíjba vonulásra lehetőség Magyarországon egy kivétellel, ami a nőkre vonatkozó negyven éves szolgálati időhöz kapcsolt korkedvezmény. Ha egy nő negyvenévnyi szolgálati időt fel tud mutatni, akkor ő már annak ellenére elmehet nyugdíjba, hogy még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, és ezért teljes nyugdíjat kap. Az elemző úgy véli, hogy azért szüntették meg hazánkban az előrehozott nyugdíjba lépés lehetőségét, mert a kiadási oldalon nehézség lenne korábban nyugdíjba engedni az embereket, még akkor is, ha néhány tízezer forinttal kevesebbet kapnának.

Ezentúl a Bankmonitor szakértője tisztázta a várható élettartammal kapcsolatos fogalmakat is. Elmagyarázta, hogy a várható élettartam, az általában a születéskor várható élettartamot jelent, ebből nehéz kiszámolni azt, hogy a nyugdíjba vonuláskor még mennyi időre számíthat az ember, hiszen nagyon sokan vannak, akik már a nyugdíjba vonulás előtt elhaláloznak.

A már nyugdíjba lépettek esetében máshogy alakul ez a szám.

„Éppen ezért a hatvanöt éves korban várható élettartam a férfiak esetében 14-15 év körül van, a nők esetében pedig nagyjából húsz év Magyarországon. Nagyon sokan nem érik el a nyugdíjkorhatárt, de aki igen, az általában 15–20 évnyi várható élettartam számíthat.”

Sülei-Szigeti végül még ehhez azt is hozzátette, hogy az európai összehasonlításban ezek valóban nem jó értékek, ezzel a sereghajtók közé tartozunk, ezzel szemben a nyugdíjkorhatárunk a középmezőnyben van.

Nézze meg (újra) a beszélgetést!