Elnökhöz méltóan – Lakner Zoltán jegyzete

Ezt a cikket azon a napon írom, amelyen éppen száz éve megszületett Göncz Árpád, és pontosan egy hónap van hátra addig, hogy Novák Katalint köztársasági elnökké válassza az országgyűlés.
Lakner Zoltán

2022. február 20. 09:23

Elnökhöz méltóan – Lakner Zoltán
jegyzete

Politikai elemzők nem szeretnek jósolni, de ebben nincs rizikó.

 

Legyinthetnénk persze, hogy a hazai alkotmányos hagyomány szerint – tehát nem csak az alaptörvény szerint – a köztársasági elnök mindössze szimbolikus funkciót tölt be, de a dolog azért nem ennyire egyszerű. Részben azért, mert az államfőnek vannak nem elhanyagolható tényleges jogkörei, részben pedig azért, mert a szimbólumok nagyon is lényegesek a politikában, és egy ország életében.

 

Fontos például, hogy van-e olyan szereplője a közéletnek, aki legalább kísérletet tesz a közös pontok megtalálására, a szemben álló politikai oldalak összekötésére, a politikai versengés közepette az állandó emberi és közösségi értékek felmutatására, és nemkülönben a beszédmód és vele a gondolatok emelkedettségének megőrzésére. Mintegy arra emlékeztetve a politikai élet valamennyi szereplőjét a hatalomért folytatott legnagyobb, legelkeseredettebb harcok közepette is, hogy végtére is mi a küzdelem tétje: az ország sorsának jobbítása.

 

Ennélfogva egyáltalán nem mellékes, hogy egy államfő mennyire szorosan kötődik egy politikai párthoz, s hogy az a politikai párt miként viszonyul a hatalomhoz.

 

2010 óta úgy áll a helyzet, hogy volt egy olyan elnök, aki kereken nulla esetben talált kifogásolnivalót a parlamenti többség tevékenységében, azaz egyszer sem vétózott. Aztán pedig lett egy olyan elnök, aki jóváhagyólag szemet hunyt afelett, hogy a parlamenti többség az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek talált jogszabályi helyeket egyszerűen beleszerkesztette az alaptörvénybe. Legfelsőbb szinten is megerősítve ezzel azt a hozzáállást, hogy az alaptörvény puszta eszköz, a papír bármit elbír, akármi alkotmányossá tehető, ha a hatalom akarja.

 

Ha ugyanebből a pártból érkezik egy újabb államfő, akkor e tapasztalatok alapján nehéz lenne másféle gyakorlatra számítani. Abba bele sem mennék, mit üzen Novák Katalin Fidesz és OV22 feliratú fülbevalója, és mennyire jó belépő ez a nemzet egységének képviseletéhez. Az viszont igencsak figyelemreméltó, hogy Novák kulcsszereplője volt a Fidesz nemzetközi nyitásának a szélsőjobboldal felé, ezzel a kapcsolati háttérrel lesz tehát hamarosan az ország elnöke.

 

Már csak ezért sem mindegy, hogy az ellenzék felmutat-e államfőjelöltet. Nem a március 10-i megválasztás reményével, hanem – egyelőre – az ellenpélda demonstrálásának szándékával.

 

Jelen tudásunk szerint Iványi Gábor a civilek jelöltje, akinek megválasztását Márki-Zay Péter is támogatja. Az azonban merőben szokatlan, hogy mindez úgy került nyilvánosságra, hogy a miniszterelnök-jelölt maga is tudja, hogy a vele továbbra is több kérdésben folyamatosan vitában álló szövetséges pártok még nem tekintik lezártnak az elnökjelölés folyamatát. Ami azonban nem azt jelenti, hogy nekik lenne jobb ötletük. (Ahogy szerzőnk jelezte, február 10-én írta jegyzetét, azóta eldőlt, Róna Péter az Egységben Magyarországért államfőjelöltje – a szerk.)

 

A magyar politikatörténetben nem ismeretlen a jelöltcasting, most is nevek forognak és szivárognak ki, ami aláássa az elnöki intézmény tekintélyét, meg az ellenzékét is. Kétségek támadnak afelől, az ellenzék mekkora jelentőséget tulajdonít az államfői pozíciónak és annak a konkrét politikai szituációnak, amelyben alternatívát kellene nyújtania Novák Katalinnal szemben.

 

Az elnöki méltóság megőrzéséhez – a méltóság iránti elvárás hiteles képviseletéhez – mindenkinek meg kellene őriznie méltóságát, és nem kevésbé a komolyságát.

Címlapon

mutasd mind