Múlt szombaton a gyerekeimmel mentünk éppen a városba. A Kálvária sugárút és a Jósika utca sarkán egy táblát láttam heverni a járdán: a falnak támaszthatták eredetileg, de eldőlt. Közelebb mentem, hogy megnézzem, mi van ráírva. Amikor láttam a feliratot: Vigyázat, méhraj!, már hallottam is a zümmögést. Olyan sprintet ritkán látni tőlem, mint amit ott mutattam, mert allergiás vagyok a méhcsípésre. 

Május 6-án a Gogol utcából számoltunk be egy méhrajról, a rovarok az egyik ház falán telepedtek meg. Azt a rajt, mint megírtuk, nem lehetett befogni, mert rossz helyen volt, de távozott magától. Az a méhraj, amibe mi majdnem belefutottunk szó szerint, egy ablak sarkában vélte megtalálni a megfelelő helyet – egy időre. Mert mint szakembertől megtudtuk, 

a rajok általában maguktól odébb állnak. Ha kora reggel rajzottak ki, akár már aznap délután elmennek. Megtapadhatnak faágon, házfalon, kerítésoszlopon, villanyoszlopon, de akár autón is. 

Méhészt kell hívni a rajhoz

Jó tudni, mert megspórolunk vele egy felesleges kört: nem a katasztrófavédelmet kell hívni, ha méhraj lepi meg az udvart, házfalat, hanem méhészt. A darazsakhoz viszont a rovarirtót érdemes megkeresni. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület oldalán található egy lista, kit lehet hívni, ha méhrajt kell befogni. Szegeden és környékén a dokumentum szerint Révész Istvánt érdemes keresni (06 20/413-5630, istvanreveszx@gmail.com), mi telefonon értük el. A szakember elmondta: sok hívást kap, mivel most van a rajzás szezonja, ez általában lezajlik május vége és június vége között. 

Ha elérhető magasságban – négy méterig –  és hozzáférhető helyen vannak az állatok, a rajt befogja, és egy-két hónap alatt méhcsaládot fejleszt belőle. Kapnak kaptárt, termelik a mézet. 

Értékes és hasznos állatok

A méhek hasznos élőlények és értékes jószágok, egy-egy család 35–40 ezer forintot is érhet. Rajt csak és kizárólag akkor pusztítanak el, ha nem tudnak hozzáférni a befogáshoz, és ráadásul veszélyes az ottlétük – például a kéményvezetőbe keveredtek be. Ha csak annyi a gond, hogy túl magasan vannak, nyugton hagyják a rajt, hiszen az várhatóan hamarosan továbbáll. Egy ilyen raj súlya, ezt is megtudtuk, átlagban egy-két kiló, de a közelmúltban Egerben négykilósat is befogtak. 

Ha méhraj telepszik meg a ház körül, Révész István azt tanácsolja, tartsuk csukva az ablakokat. Ha a nyitott ablakon a szúnyoghálón tapadnak meg, akkor sem tudnak bejutni – odavonzhatja őket a konyhában lévő méz illata is. A rajokat nem szabad piszkálni, és bár nem támadnak alaphelyzetben, maradjunk távolabb tőlük! A gyerekeket ne engedjük a közelükbe, aki pedig allergiás a méhcsípésre, különösen legyen óvatos! Amit tehetünk, az a békén hagyás, és a méhész értesítése. 

Új család születik

Na de miért lépnek meg a méhek a kaptárból? A rajzás a méhcsaládok szaporodása, osztódási folyamata: a Wikipédián és több méhészettel foglalkozó oldalon is találni róla részletes leírást. A lényeg az, hogy ha jó a hordás tavasszal, és a kaptár zsúfolttá válik, új anyákat is nevelnek, majd az új generáció egy része a régi anyával együtt új lakóhelyet keres. Kémek derítik fel előtte a terepet, hol lenne ideális megtelepedni. Miután kirajzottak, az első órákban, napon a kaptár viszonylagos közelében marad a raj, aztán továbbáll. Ha viszont mégsem találnak letelepedésre alkalmas helyet, éhen pusztulnak. Azzal, hogy a méhész befogja a rovarokat és új otthont ad nekik, jól járnak a méhek, jól a szakember és jól járunk mi is: kétszeresen. Egyrészt eltűnik a raj, amitől az átlagember azért inkább fél, mint nem, másrészt a méhek mint beporzók veszélyeztetettek, és sokat köszönhetünk nekik. 

Nyitóképünkön a Gogol utcai méhraj látható. A Jósika utcait nem tudtuk lefotózni, mert futás közben mobiltelefonnal nehéz értékelhető képet készíteni. Fotó: Kuklis István