Elmegyógyintézet lesz a Kisszínházból: májusban jön az (ál)bolondok dáridója
2023. március 21. 18:30
Ken Kesey világhírűvé lett regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg és már a következő évben megszületett a színpadi változat. Miloš Forman öt Oscar-díjat nyert 1975-ös filmje óta pedig azok is ismerik, akik nem olvasták vagy nem látták színpadon.
Most Vidovszky György állítja színpadra, aki már nem először rendez Szegeden. 2019 tavaszán ugyancsak a Kisszínházban rendezte Alekszandr Molcsanov A gyilkos című színpadi road-movie-ját. Saját bevallása szerint azóta is vágyott vissza Szegedre, ezért nagy örömmel fogadta a mostani meghívást.
Barnák László főigazgató a próba elején elmondta, hogy bár rengetegen ismerik a Száll a kakukk fészkére című Oscar-díjas filmet, de ne arra számítsanak, mert Szegeden teljesen mást fognak látni a nézők.
Ken Kesey regényének színtere egy elmegyógyintézet. Az elbeszélő egy félvér indián, az önmagát süketnémának tettető Bromden.
Az osztály több lakója itt húzza meg magát, mert nem tudja, vagy nem akarja vállalni azokat az összeütközéseket, amik a társadalomban való létezéshez elengedhetetlenek, inkább eltűrik a főnővér egzecírozását.
A darab valódi főhőse az életigenlő Randle Patrick McMurphy, aki a börtön elől menekülve választotta inkább a diliházat. Így kerül a Ratched nővér által vezetett elmeosztályra, ahol a nő lelki terrorban tartja a rábízott betegeket. McMurphy elhatározza, hogy felveszi vele a harcot.
Vidovszky György arra törekszik, hogy a darab ismertsége ellenére újat alkossanak a csapattal, hiszen téves megoldás lenne alkalmazkodni vagy éppen szándékosan eltérni az előzetes elvárásoktól.
– Kezeljük úgy, mintha egy kortárs darab lenne, nulláról indulva fejtsük meg minden részletét, ahogy most számunkra értelmezhető. Megkeressük, hogy az 1962-ben írt regényből mi érvényes 2023-ban Magyarországon, mit hallunk ki ebből, mire tudunk igazán reagálni, rezonálni. A színháznak az a szépsége, hogy a mai napról szól, ezért a mondandónkat erre az időszakra kell koncentrálnunk. Frissen nézzünk a történetre, hogy a miénk legyen, ne csak egy ismert mű interpretációja – fogalmazott a rendező.
A díszlettervező, Horgas Péter egy posztapokaliptikus világot álmodott a színpadra, amely tükrözi az elmegyógyintézet lakóinak mentális állapotát. Időtlen, jövőbe vetett vízió fog megelevenedni a színpadon.
Ezt jól kiegészítik majd Michac Gábor jelmezei, aki a megszokott kórházi pizsamás világkép helyet már meglévő ruhadaraboknak ad új funkciót.
A McMurphyt alakító Szegezdi Róbert ez alkalommal cseppet sem bánja, hogy bolondot csinálnak belőle:
– Úgy érzem, a történet főszereplőjéhez hasonlóan az igazságérzetem nekem is rendben van, örülök annak, hogy ezt a színpadon is megfogalmazhatom. A feladat óriási, hatalmas elődökkel, most még sem néztem újra filmet, és nem olvastam ismét el a regényt, mert nem akarom, hogy ezek befolyásoljanak. Szándékosan távol szeretnék maradni ezektől, meg szeretném keresni a saját a McMurphymet, de az emlékeimben az él, hogy amit ebből ki lehetett hozni, azt Jack Nicolson megmutatta.
Vidovszky György beszélt arról is, hogy az eredeti darabban nincs zene. A szegedi előadás egyik újdonsága lesz, hogy az előadás során megjelenik majd a zeneterápia is.
– A mi verziónkban a törzsfőnök nem lesz süketnéma, sőt, dalokban fog megszólalni – mondta a rendező.
A Száll a kakukk fészkére a bele nem törődés, a bolondos anarchia bibliája, ezért is válhatott beat-nemzedék és a szabadságvágy szimbólumává, amit május 5-től láthatnak majd a szegediek a Kisszínházban.
