„Éljenek a tanárok, fizessenek a gazdagok!” Szegedi tanárok is tüntetnek Budapesten, a Belügyminisztériumnál (frissítve)

A demonstrációt a tanáraikért kiálló diákok szervezték, akik azt írták felhívásukban, hogy
„az oktatásban eltöltött éveink lehetővé tették, hogy első kézből éljük át a rendszer összeomlását, míg a felelősök ölbe tett kézzel, díszpáholyból szemlélték azt. A bőrünkön tapasztaljuk az oktatásra jutó kormányzati figyelem, szakmai párbeszéd és egyeztetés teljes hiányát”.
Már 4 óra előtt nagyon sokan mentek a budapesti Szent István Bazilika felé, és nem „csak” diákok. Már a metróban a Deák tér felé is sok szülővel találkoztunk. Anyák, apák, gyerekek jöttek sokan. 4-re a tér is megtelt.

Sokan jöttek molinókkal, amiken ott volt az üzenet:
„Éljenek a tanárok, fizessenek a gazdagok!”,
vagy
„Tanárok nélkül nincs jövő”. „Fizessétek ki a túlórákat!”
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselői „Ki fog holnap tanítani?” feliratú matricákat osztottak. Karácsony Gergely, budapesti főpolgármester is ott volt a tüntetésen – kockás ingben, ez ugyanis a megmozdulások egyik legfontosabb jelképe.
A gyülekező után a Fővámtér felé mentek a tüntetők, a „Szabad ország, szabad oktatás!” szlogent skandálták. Egy fiatal pár beszélgetett mellettünk: „Többet érdemelnének ezek a tanárok. És az ország is...” Két kis gyerekkel vonultak. Voltak ott elsős és másodikos gyerekek is a szüleikkel. „Rendes tanárnak rendes pénzt!” – szólt a következő rigmus.

Hódi Fruzsina, utolsó éves egyetemi hallgató minden ilyen megmozduláson részt vett korábban, azt tapasztalta, hogy ilyen sokan még egyik korábbi demonstráción sem voltak. Azt mondta, „Pedagógusok, szülők is kilátogattak, de egyértelműen a diákok vannak többségben”.
Az egyetemi hallgató a Szeged Televíziónak azt nyilatkozta, szerinte a tanárok félnek ide eljönni, mert attól tartanak, hogy elvesztik a munkájukat emiatt, ezért is fontos, hogy a diákok kiálljanak a tanárok mellett, ilyen módon nincs félnivalójuk. Az egyik molinón olvasta: „elüldöztétek az osztályfőnökünket”.

Miért tüntetnek?
A két tanárszakszervezet, a PDSZ és a PSZ tavaly ősszel alakított sztrájkbizottságot annak érdekében, hogy látható béremelést kapjanak a pedagógusok és csökkenjenek a munkaterhek. Jelenleg közel 5000, mások szerint 8-10 ezer pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből. Azóta a szakszervezetek 40–45 százalékos béremelést követelnek, nem elégednek meg a 2023-ig tartó évenkénti 10–10 százalékos béremeléssel, mivel az lényegében az inflációra sem elég.

A Váci út közepén a Kossuth-nótát énekelte az igen szép számú tömeg: „...mindnyájunknak el kell menni...”. A Fővám térre nagyon sokan érkeznek. Ideért Kőszeg Ferenc is, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója, első elnöke volt, a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, az SZDSZ-nek alapítója, most 83 éves.
„És ha ő ott van, hol vannak, akik nincsenek ott? Mert, ha »Nincs tanár, nincs jövő«”
– tette fel a kérdést tudósítónk. A jelenlegi pedagógusbér a diplomás átlagfizetés csupán 60 százaléka. A kormány ajánlata: 2028-ra a 80 százalék elérése. Hódi Fruzsina szerint ez azt jelenti, hogy 3–4 évig nem lesz tanár...
„És miért 80 százalék? Hülye az a fiatal, akinek megmondják, te nem kapsz 100 százalékot, csak legfeljebb 80-at. 6 év múlva. No, nem! 120 százalék lenne a minimum, és jelentkeznek a fiatalok tanítani. Onnan már csak 5 év és tanítani is fognak. Tehát, ebben az optimális esetben – ami az Orbán-kormánynak még nem jutott az eszébe – így is csak 11 év múlva kezdenek tanítani a fiatal tanárok... Új szlogen: »Becsüljétek meg a tanárainkat!«”
– tette hozzá tudósítónk.
Beszédek a Fővám téren
A diákok eredeti követelései a következők voltak:
- Megoldást a tanárhiányra!
- Tanítható és tanulható mennyiségű és minőségű tananyagot!
- Élhetőbb körülményeket az iskolákban!
- Figyelmet az oktatásra!
Itt is elhangzott: „Az oktatás nemzeti ügy”. Elmondták, hogy Budapesten 4 gimnázium előtt tartanak virrasztást vasárnapról hétfőre, a Szent István Gimnázium, az Óbudai Gimnázium, a Vörösmarty Mihály Gimnázium és a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium előtt.
Az első felszólaló Molnár Áron színész, aktivista a noÁr Mozgalomtól, miközben a tömeg azt skandálta: „Nincs hatalmad felettem” – az idézet egy noÁr-dalból származik.
„Szerveződjetek! Alapítsatok mozgalmakat! Legyen stratégiátok! Legyen célotok! Magyarországon ti vagytok a jövő. Ez a generáció maga a változás” – mondta az emelvényen Molnár Áron.
Őt Nagy Zsolt színész követte. Szándékosan összevissza beszélt, azt mutatta be, hogyan beszélnek majd az emberek, amikor nem lesz, aki tanítsa őket, milyen lenne a beszéd oktatás nélkül. Végül köszönetet mondott megannyi oktatónak és a szülőknek is, akik eljöttek.
A beszéd után egy 8x4 méteres zászlót lógattak le a Szabadság hídról a belváros irányába, amit többféle kockás anyagból varrtak össze. A tömegben az emberek a fejük fölött adták előre a zászlót, az így érkezett a hídhoz.
PDSZ: Csak a tanítás beszüntetéséből ért a kormány
Czédly Mariann a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől azt emelte ki, hogy túl sok anyagot követel a Nemzeti Alaptanterv, ezeket nem lehet megtanítani. Arra buzdított, szüntessék be a tanítást, mert szerinte csak ebből ért a kormány.
Gimnazista: „Kockás az új szexi”
Fronta Ákos végzős gimnazista is felszólalt, szerinte „kockás az új szexi” – utalt a tanártüntetések jelképévé váló kockás ingre és zászlóra.
Tóth András, fiatal roma diák azt mondta, szerinte a romákról általánosságban elmondható, hogy nem járnak egyetemre, ő évek óta nem tud leérettségizni, mert a kormány nem támogatja, emiatt dolgoznia kell.
Rabszolgák
A beszédek után a színpadra álltak a magyar oktatási rendszer rabjai, rabszolgái: álarcos emberek egy kötél mentén sorakoztak az emelvényre, mint a rabok. Elhangzott: elfogadható bér, az autonómia hiánya, elhanyagolt épületek, cinizmus, elavult tananyag, túlterheltség – ezek láncolják le az oktatást.
A tüntetők ezután a telefonjaikkal világítva elénekelték Magyarország című dalt. Tudósítónk a tudósítás zárásaként azt mondta:
„Itt a vége. Most még csak a tüntetésnek, még nem az oktatásnak. De, ha minden így marad, annak a végére sem kell sokat várnunk. Most, hogy így oszladozik a tömeg, jobban körülnézve, egy valami feltűnik. Sok tüntetésen jártunk már, de soha, és tényleg soha, ennyi kisgyerek nem volt még a tüntetésen a szüleivel. Talán kezdik megérteni a szülők, hogy az állami és az egyházi oktatásnak vége, ha minden így marad. Két alternatívája lesz a szülőknek, ha jól keres, vagy magániskolába adja a gyerekét, vagy elküldi, elviszi külföldre. Ha rosszabbul keres, akkor megszűnik bármilyen alternatíva”.