Életveszélyesen forró lehet a nyár Szegeden, ha nem teszünk semmit

Az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Magyarországon. A jövő még lesújtóbb: a pesszimista forgatókönyv szerint, ha a jelenlegi módon folytatjuk a kibocsátásokat, úgy a mainál 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan. A déli országrész, Szeged környéke és az Alföld van a leginkább veszélyben az extrém meleg miatt.
Kékes Viktória

2022. július 01. 12:02

Életveszélyesen forró lehet a nyár Szegeden, ha nem teszünk semmit

Ha sürgősen nem csökkentjük a károsanyag-kibocsátásokat, akkor a század közepétől el fognak szabadulni az emberi szervezetre életveszélyes hőhullámos napok száma – figyelmeztet Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus a Másfélfokon megjelent elemzésben.

 

A kutatók megvizsgálták, hogyan alakult a hőhullámos napok (amikor a napi átlaghőmérséklet nem süllyed 27 fok alá) száma hazánkban, és arra jutottak, hogy

 

Ha a hetvenes-nyolcvanas éveket tekintjük, akkor az ország délkeleti részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámos napot sem éltünk át. Mostanra jelentősen romlott a helyzet: a legextrémebb esetben, 2012-ben az Alföldön 18 ilyen napot mértek, de tavaly sem volt sokkal jobb a helyzet, országosan 4, míg az Alföld közepén 18 ilyen napot azonosítottak.

 

Ha nem változtatunk, akkor a tartós hőhullámokban exponenciális növekedés várható: a század végére a jelenleginél átlagosan 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk.

 

Az Alföld és Szeged környéke van a legnagyobb veszélyben: itt akár a nyár fele hőhullámokkal telhet a század végén.

 

Készítette: Szabó Péter és Pongrácz Rita, Forrás: Masfelfok.hu

 

A hőhullámok gyakorisága mellett egészségügyi szempontból további fontos tényező, hogy azok milyen intenzitásúak. Ehhez az évi maximumhőmérsékleteket elemezték a kutatók. 

 

Az elmúlt öt évtized mérései alapján azt állapították meg, hogy míg 1971-1990-ben csupán 33,3 °C volt az éves legmagasabb hőmérséklet országos átlaga, addig 2001-2020-ban már ennél magasabb, 35,6 °C. Ha a trend folytatódik, a század végére az ország egyes részein 45 °C feletti értékekre kell majd számítanunk. Ez nyilvánvalóan életveszélyes az emberi szervezetre, a leginkább veszélyeztetett területeken (például Szegeden) nőhet leginkább az ezzel összefüggésben lévő halálozások száma.

 

A megoldás nyilvánvalóan az emberiség károsanyag-kibocsátásának mérséklése lenne, de a tudósok már dolgoznak más, alternatív megoldásokon is. A hvg.hu számolt be arról, hogy a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói egy hőpajzsot telepítenének a Nap és a Föld közé, hogy ezzel blokkolják a beérkező napfény egy részét. Ezzel a legnagyobb probléma, hogy a pajzsnak Brazília méretűnek kellene lennie ahhoz, hogy hatásos legyen.