Életminőségi és klímavédelmi szempontok miatt is egyre fontosabbak a zöldterületek

Jelentősen nőtt a zöldterületek nagysága Szegeden 2005 és 2019 között – állítja Jóna László kutató, aki szerint ez nemcsak az emberek életminőségének javítása, de klímavédelmi szempontok miatt is egyre fontosabb. Szegeden összesen közel négymillió négyzetméter, vagyis négyszáz hektár a zöldterületek nagysága.
Szabó C. Szilárd

2022. június 27. 07:07

Életminőségi és klímavédelmi
szempontok miatt is egyre fontosabbak a zöldterületek

Szerte a világon egyre többen költöznek be a városokba. A világ urbanizációs kilátásai című ENSZ-projekt négy évvel ezelőtti jelentése szerint 2014-ben a világ népességének ötvenegy, Magyarország népességének pedig hetvenegy százaléka élt városokban. Az előrejelzések szerint ez az arány 2050-re a világon hatvanhat, Magyarországon pedig nyolcvankét százalékra fog nőni. Éppen ezért különösen fontos lesz a városi zöldterületek szerepe a jövőben – írta a portfolio.hu-n Jóna László. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa megvizsgálta a magyar nagyvárosok zöldterületeinek változását 2005 és 2019 között. Kutatásából kiderült: mindössze Szegeden és Miskolcon volt jelentősebb növekedés a zöldterületek nagyságában. Győrben és Nyíregyházán stagnálást, Debrecenben, Kecskeméten és Pécsen csökkenést mért.

 

Már a korábbi kutatások is igazolták: a városi zöldterületek – parkok, ligetek, városi erdők, kertek – jelentős hatással vannak az emberek életminőségére. Ezeken a területeken a növények nemcsak tiszta levegőt biztosítanak, továbbá megkötik a talajt és a vizet, de komoly szerepet töltenek be a városi klímában is, ugyanis hőmérséklet-csökkentő tulajdonsággal rendelkeznek.

 

 

A cikkben olvasható, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint az egészséges élethez 9,5 négyzetméter/fő nagyságú zöldterület szükséges. Ezenkívül bizonyított: pozitív összefüggés van a zöldterületek és az emberek fizikai aktivitása között. A zöldben végzett testmozgás sokkal hatásosabb a mentális egészség megőrzésében, mint bármely más környezetben végzett fizikai aktivitás. Ezzel szoros összefüggésben áll: a zöldterületek csökkentik a stresszt, valamint az egészségbeli különbségeket a magasabb és az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú városi területeken élők között.

 

Messziről jött ember

 

Egy messziről jött ember, a pár hónapja Szegeden élő dán zenész, Frederik Cornelius nemrég azt mondta lapunknak: többek között azért szereti Szegedet, mert nyugodt és élhető város rengeteg fával és sok szép, gondozott parkkal. A mondás szerint a messziről jött ember azt mond, amit akar. Nem ismerjük őt, nem lehet ellenőrizni, így bármit mondhat. Most azonban nem igaz a mondás, hiszen éppen a messziről jött ember világít rá arra, ami nap mint nap a szemünk előtt van, tehát ellenőrizhető, csak nekünk már fel sem tűnik, mert megszoktuk, hogy Szegeden tényleg sok a zöldterület.

 

Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy az emberek többsége nem sportolni megy a városi parkokba. Egy erre vonatkozó felmérés azt állapította meg, hogy mindössze három százalékuk végez könnyű, öt százalékuk mérsékelt és nyolc százaléka közepes vagy erőteljes testmozgást a zöldterületeken. A legtöbb ember ugyanis pihenni jár a zöldbe, a városi parkokba, ahol általában leülnek vagy lefekszenek. Egy Amerikában végzett kutatás, amelynek során harminc városi parkot vizsgáltak meg, szintén ezt erősítette meg, és végül arra jutottak, hogy az ott tartózkodók hatvannyolc százaléka csak ülő tevékenységet folytat.

 

Szeged szerencsés a zöldenergiában

 

Szeged legyen a legzöldebb és legegészségesebb magyar város – ez az önkormányzat célja. Zöldenergia szempontjából Szeged szerencsés helyzetben van: mind a geotermikus hő-, mind pedig a napenergia tekintetében jók a város adottságai. Az önkormányzat tízmilliárdokat költött a közösségi közlekedés korszerűsítésére, mely már több mint ötven százalékban elektromos, köszönhetően a villamos- és a troliflottának. Majó-Petri Zoltán, az SZKT ügyvezetője szerint 2025-re ez az arány akár már kétharmados is lehet. Megújultak a lakótelepek a panelprogramban, napelemeket telepítenek a közintézményekre, folyamatosan fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát.

 

A városi parkok, ligetek ugyanakkor nemcsak a pihenés és a mentális egészség megőrzése szempontjából fontosak, de a gyaloglás miatt is. A gyaloglás ugyanis a fenntartható és egészséges város alapja. Azokban a városokban, ahol javították a gyaloglás feltételeit, jelentős mértékben megnövekedett a gyalogos aktivitás, de még ennél is nagyobb növekedés volt tapasztalható a társas és rekreációs tevékenységek területén. Ugyanis a közterek és a parkok minden városban a „demokrácia terei”, ahol nemtől, életkortól, vallástól, végzettségtől függetlenül minden társadalmi réteg megtalálható. Ezeken a helyeken tudnak a különböző társadalmi rétegek egymással találkozni, párbeszédet folytatni, aktívan vagy passzívan kikapcsolódni.