Elég világosan leírta Brüsszel, hogyan kellene szót fogadnia Orbán Viktornak és kormányának ahhoz, hogy megkapjuk az újjáépítési alap pénzeit

A miniszterelnök viszont egyvalamit nem akar: jól viselkedni.
Garai Szakács László

2022. május 23. 21:07

Elég világosan leírta Brüsszel,
hogyan kellene szót fogadnia Orbán Viktornak és kormányának
ahhoz, hogy megkapjuk az újjáépítési alap pénzeit

Egy éve már, hogy Magyarország nem tud hozzáférni az Európai Unió helyreállítási alapjához.

 

És tetszik vagy sem, erről Orbán Viktor tehet.

 

Hiába adott egy költési tervet a magyar kormány, azt az Európai Bizottság nem fogadta el. Ahogy Magyari Péter is írja a 444-en

 

„a tervben alig volt szó arról, hogyan teljesíti a kormány az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat.”

 

Arról, hogy most hogyan állunk, illetve hogyan nem állunk egy tizennégy oldalas helyzetjelentést küldött Brüsszel. Az angol nyelvű összefoglalóban (pdf) ajánlások is olvashatók, de a lényeg mégis inkább az, hogy az Európai Bizottság felsorolja, milyen problémákat lát Magyarországon.

 

A lenti felsorolás koránt sem teljes, íme a 444 néhány fontosabb megállapítása:

  • „A Bizottság szerint a magyar kormány optimistább, mint ők. Budapest idénre 4,3, jövőre 4,1 százalékos növekedését várja a GDP-nek, míg a brüsszeli számítások csak 3,6 illetve 2,6 százalékot jeleznek előre. A költségvetési hiány is magasabb lesz a Bizottság szerint, mint azt a magyar kormány várja.
  • Az utóbbi években bevezetett intézkedések nyomán a jövedelemkülönbségek nőttek, a rosszabbul keresők jártak rosszul az új adózási szabályokkal. A közmunkáért járó fizetés, a minimálbér és a családi pótlék közel sem növekedett annyira, mint a megélhetési költségek. A rezsicsökkentés sem segít a legszegényebbeken, mert ők szilárd tüzelővel fűtenek. A lakásárak gyors emelkedése pedig reménytelenné teszi a szegények otthonhoz jutását, és ezen a helyzeten sokat ront, hogy szociális bérlakások Magyarországon lényegében nincsenek.
  • Az oktatás színvonala bőven az EU-s átlag alatt van Magyarországon, a 15 évesek teljesítménye ráadásul romlik. A cigányok között különösen magas a közoktatásból kimaradók aránya: hatszorosa a többségi társadalomhoz tartozókéhoz képest. De általában sem túl tanultak a magyarok, a 25–34 év közti diplomások aránya az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban. A szegények rossz továbbtanulási esélyei miatt a társadalmi mobilitás Magyarországon különösen alacsony.
  • A magyarok egészségi állapota rosszabb az EU átlagánál, részben az egészségtelen életmód, részben a rossz hatékonyságú ellátás miatt. Dohányzásban, italozásban és elhízásban Európa élvonalában vagyunk. Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt egész Európában. A szűrővizsgálatok annyira ritkák, hogy az elkerülhető halálozások száma is kiugróan magas. Az ellátás rosszul szervezett: míg az ország egyes részein kevés a kapacitás, addig összességében a kórházi ágyak száma magas, és a kórházban töltött napok száma is kiemelkedő. A Bizottság szerint az orvosok fizetésemelése javíthat a helyzeten.
  • A korrupció burjánzik. Részben mert a politikai és a gazdasági elit összefonódott egymással, részben mert nincsenek hatékony ellenőrzések, és a komolyabb ügyeket nem vizsgálják az ügyészek. Nem átlátható, hogy mikor indul nyomozás, és ha indul, akkor azt miért zárják le. Tovább rontja a helyzetet a sajtószabadság korlátozása, a civil szervezetek elleni hangulatkeltés és a közérdekű adatok visszatartása.
  • Az adórendszer továbbra is bonyolult, a munkát terhelő járulékok magasak, az alacsony jövedelműek terhei arányosan a legnagyobbak. Sok a szektoriális különadó, a rendszer nehezen átlátható.
  • Számos esetben versenyellenes szabályozások lépnek hatályba, az állam sokszor befolyásol piaci folyamatokat. A törvényhozás kiszámíthatatlansága is erősíti ezt a hatást, főleg a kiskereskedelem szenved emiatt.
  • A közbeszerzési rendszer igen problémás, nagyon sok az olyan pályázat, ahol csak egyetlen ajánlattevő van. A keretszerződéses kiírások különösen gyanúsak az eddigi vizsgálatok alapján. A vagyonkezelő közalapítványok létrejöttével tovább romlott a helyzet, mert nekik nem feltétlenül kell közbeszerzést indítaniuk, holott jórészt költségvetési pénzből élnek.”

Címlapon

mutasd mind