Nem volt olyan régen, amikor Horváth Zita, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára Szegeden vendégeskedett, és a felsőoktatás előtt álló fejlesztési és szervezési feladatokról beszélt közel kétszáz fős hallgatóság előtt a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.

Újraolvasva az akkor elhangzottakat, figyelemre méltó kijelentések egész sorával találkozhatunk az államtitkár helyettesi tájékoztatóban. A népi bölcsességek persze itt is idézhetőek: Hol van már a tavalyi hó?

Egy dolog azonban bizonyosnak látszik: a 2019. december közepén a magyar felsőoktatás jövőjéről elmondottakra a legteljesebb mértékben rácáfolt az élet. Mindennek éppen az ellenkezője zajlik, mint amit akkor a felsőoktatásért felelős minisztérium képviselője megígért.

Ezek sorában a leglényegesebb, hogy felsőoktatásért helyettes államtitkár a leghatározottabban kijelentette: nem lesz alapítványi a Szegedi Tudományegyetem. Ezt azzal nyomatékosította, hogy a Corvinus Egyetem alapítványi átszervezésére utalva, úgy fogalmazott: „Egyszer volt Budán kutyavásár.”

Időközben kiderült, hogy nem kétszer, de ennél sokkal többször volt és lesz Budán kutyavásár. A Corvinus után hét másik egyetem esett át a modellváltásnak nevezett alapítványi átszervezésen. Az elmúlt napok fejleménye, hogy rohamléptekben közelít ebbe az irányba a három nagy vidéki tudományegyetem. Szeged, Debrecen, Pécs, valamint a fővárosi Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) és a Dunaújvárosi Egyetem.

Az ITM helyettes államtitkára akkor nagyon határozott ígéretet tett arra, hogy nagyon belátható időn belül rendezik a felsőoktatásban dolgozók bérét. A szaktárca képviselője az említett szegedi fórumon az oktatói bérek – szó szerint fogalmazott így – generális emelésért harcol az ITM. Vagyis tételesen válik cáfolható az alapítványi egyetemi átszervezés kapcsán az egyik leggyakrabban hangoztatott érv, ami szerint béremelés akkor lesz, ha megtörténik a modellváltás. Okkal feltételezzük, hogy a generális mértékű fizetésemelés esetében nem a kétszer tizenöt százalékos mértékű emelésre gondoltak.

Az egyetemeket érintő fejlesztések kapcsán fontos emlékeztetni arra, hogy 2019. december közepén arról beszélt Horváth Zita, hogy a szegedi Science park mellett további hét ilyen park épül az ITM támogatásával, növelve az egyetemek innovációs képességét.

Ez is bizonyítja, hogy a nagy összegű egyetemi infrastruktúra-fejlesztések egyáltalán nem úgy függenek össze az alapítványi működébe adással, ahogyan ezt az elmúlt hetekben az átalakulást támogatók kommunikálták. Állításaikat nehéz volt másként értelmezni, mint úgy: ezek csak akkor valósulnak meg, ha alapítványi formában működnek az egyetemek.

Mivel akkor – 2019 decemberében – a koronavírus-járvány előtti időszakban jártunk, annyit lehetett tudni, hogy uniós pályázatokból az egyetemi szférába érkező fejlesztési összegek megközelítőleg 250 milliárd forintot fognak kitenni.

Nyilvánvaló, hogy akkor még szóba sem kerülhetett az a 750 milliárd eurós helyreállítási alap (Next Generation), amelyből Magyarországra forintra átszámítva közel 1500 milliárd érkezik. Ezt az összeget kormányzati döntéssel az elkövetkező hét évben a hazai egyetemek használhatják fel.

És még három érdekesség erről a fórumról.

• Házigazdája az a Csirik János, nyugalmazott professzor, a JATE volt rektora, az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának (TTIK) korábbi dékánja volt, aki a mögöttünk álló vasárnap nyílt levélben szólított fel Horváth Dezsőt, a kar jelenlegi dékánját, hogy mondjon le posztjáról. Szerinte Horváth méltatlanná vált a posztra miután a kari tanács álláspontjával ellentétesen szavazott a pénteki szenátusi ülésen a modellváltásról.
• Csirik János az idézett fórumon mondta el, hogy az eseményen jelenlévő Rovó László rektort szeretnék megnyerni, hogy a soron következő Milyen egyetemet szeretnénk? rendezvény előadója legyen. Erre nem került sor.
• Horváth Zita időközben elhagyta a minisztériumot, és jelenleg az alapítványi formában működő Miskolc Egyetem rektora.

Változnak az idők.

B. P.