„Orbán Viktor értékeli az elmúlt évet, stratégiai képet vázol fel a Magyarország előtt álló kihívásokról, majd a hazai és külföldi újságírók kérdéseire válaszol” - tájékoztatta az MTI-t kedden az esemény kapcsán Havasi Bertalan. A miniszterelnök sajtófőnöke arra emlékeztetett, a miniszterelnök év végi vagy év eleji nemzetközi sajtótájékoztatója 2019 óta immár hagyománnyá vált.

„A rendszerváltozás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve” - ezzel a borús felütéssel kezdi el az értékelést a miniszterelnök. Szerinte ugyanakkor Magyarország rendkívüli teljesítményt nyújtott. Miben is áll ez?

• A parlamenti választáson, ami szabadságharc is volt egyben, 3 milliárd forintnyi dollárt győzött le 3 millió szavazó. A brüsszeli világ baloldali kormányt akart, ezért nem akartak pénzt adni a választás előtt, ezért csúszott a megyegyezés a támogatásokról.
• Sikerült kimaradnunk a háborúból.
• Álltuk a sarat a migrációval szemben. Több mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottunk meg a déli határon.
• A családoknak nyújtott rezsivédelmi rendszert meg tudtuk őrizni.
• Harminc éves csúcson van a foglalkoztatás, így sikerült a munkaalapú társadalmat fenntartani.
• Sikerült megállapodni az EU-val, ez a hatodik nagy siker, sikerült leküzdeni a „hungarofóbiát”, amit az EU-s vezetők részéről tapasztalhatunk.

Ami a 2023-as évet illeti, a miniszterelnök szerint a legfontosabb, hogy

• kimaradjunk a háborúból,
• kimaradjunk az európai recesszióból, pluszban legyen a gazdaság,
• december/december alapon egy számjegyű legyen az infláció,
• a kormányülésen pedig arról fognak dönteni, hogy a fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyereket vállaló nők számára 30 évre emeljék.

„Védekeznünk kell 2023-ban, és megvédeni az országot, a családokat” - zárja a bevezetőt Orbán, aki (kivételesen) örömmel válaszol a kérdésekre. 

Nem nagy meglepetésre elsőként a propagandamédia zászlóshajójának számító M1 kapja meg a szót. A „közmédia” riportere az uniót megrázó korrupciós botrányról kérdezi a miniszterelnököt. Orbán megismétli korábbi álláspontját:

„A mocsarat le kell csapolni”.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére a miniszterelnök felsorolja mennyi mindent teszünk az illegális migráció leküzdésére: 

• Felállítottunk egy csak a határvédelemmel foglalkozó testületet, ezek a határvadászok.
• Ünnepeljük Horvátország schengeni tagságát, így a magyar-szerb határon lehet erősíteni a jelenlétet.
• Megegyeztünk a szerbekkel és az osztrákokkal egy határvédelmi szövetség létrehozásáról.

Ukrajnával kapcsolatban Orbán elmondta:

• A független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek.
• Ugyanakkor, amit a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokból meg lehet menteni, azt megpróbáljuk megmenteni.
• Nem akarunk belesodródni a háborúba, de meg akarjuk adni Ukrajnának azt a segítséget, amit az emberiesség megkövetel.
• A 18 milliárdos uniós hitelt továbbra is rossz megoldásnak tartja: a jó megoldás szerinte az lett volna, hogy mindenki a saját költségvetéséből fizeti a rá eső részt. Szerinte 18 milliárd nem lesz elég, az ukránok pedig sose fogják visszafizetni.

Az ATV rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdésére a miniszterelnök azt mondta, a magyar háztartások 75 százaléka rezsivédelem alatt lesz. (Ez nem igaz.) Orbán szerint „Nichts ugribugri!”,  nem változtatnak a rendszeren, nem kell nyúlni semmihez, a stabilitás jobb, mint a piaci mozgásokhoz való állandó alkalmazkodás.

A tanárok kirúgásával és az MTA állásfoglalásával kapcsolatban a miniszterelnök arról beszél, hogy mivel tiszteli az Akadémiát, nem minősíti azt, de szerinte szokatlan, hogy nyílt törvénysértésre szólították fel a kormányt, amikor a kirúgott tanárok visszavételét követelték. Azzal ő is egyetért, hogy a pedagógusok bérét emelni kell. Megígéri, hogy lesz 10 százalékos béremelés, és ha az EU-val sikerül megállapodni, akkor további forrás lehet bérelemelésre, és akkor 6 helyett 3 év alatt lehet a tervezett béremeléseket végrehajtani. Ismét arra kéri a pedagógusokat, hogy törvényes formában tiltakozzanak, mert a magyar jog Orbán szerint nem ismeri a polgári engedetlenség fogalmát.

A miniszterelnök nagyon megértően beszél a nemrégiben a magyar gazdaság állapotáról meglepően őszintén nyilatkozó Matolcsy Györgyről. 

„Én megértem őt, nagyon nehéz helyzetben van, ő felel az inflációért ugyanis. (…) Matolcsy nehezebb helyzetben van mint én”.

Néhány rövid kérdés - rövid válasz:

• a babaváró hitel marad,
• az euró bevezetését nem tervezi a miniszterelnök,
• és egy kijevi látogatás sem szerepel a napirendjén.

A 444 felhozza az MNB elemzőjének írását az ársapkák inflációt felhajtó hatásáról. Orbán szerint 

„Ha bármilyen árszabályozást vezettünk be, a bankárok mindig tiltakoztak. Itt van egy ősi, szakmai véleménykülönbség is. A bankárok az ársapkák ellen is mindig tiltakoznak. De az árszabályozást nem a bankárok, hanem a szegény emberek érdekében vezették be”.

Németh Szilárd szégyenteljes Facebook-posztjával kapcsolatban Orbán leszögezi, hogy számára a fociban egyáltalán nem fontos az etnikai homogenitás, 

„A magyar válogatottban sem kizárólag egyféle emberek játszanak. Éljen Loic Nego”!

A Mandiner arra kíváncsi, van-e visszatérés a Fidesz számára az Európai Néppártba? 

„Nincs, elkeltünk máshol”.

A BBC arra is kitért, hogy ha adna interjúkat a független médiának, talán nem kellene a templom előtt várni, hogy nyilatkozzon. (Ő például személy szerint 14 éve vár erre.)

„Interjúkat szívesen adok, ha lesz mondandóm. Revolver újságírói kérdésekre válaszolni, nem vonzó számomra, az én munkám mellett. Ha van értelmes interjú lehetőség, sosem zárkózom el” – ütötte le a felvetést a miniszterelnök.

Mit üzen azoknak az embereknek, akik a boltokban most szembesülnek a rekordméretű inflációval, miközben a fizetések a második legalacsonyabbak Európában? - kérdi az RTL. Úgy tudunk segíteni az embereknek abban, hogy többet keressenek, hogy csökkentjük az adókat - érkezik a válasz. Az „orbáni-inflációt” emlegetőknek pedig azt üzeni: majd térjenek vissza erre a kérdésre, ha egyszámjegyű lesz az infláció. Ez szerinte jövő év végéig megtörténik.

A Telex kérdésére azt is elárulja az 59 éves miniszterelnök, hogy nem tervezi a visszavonulását: 

„16 évet voltam ellenzékben, jövő év végén lesz meg a 17 év kormányzás, ezért még nem vagyok elégedett. (…) ez nem olyan mint a futball, hogy az életkor számít, a Jóisten majd eldönti”.

Egyébként lát megfelelő utódokat a Fideszben. 

Szükség lesz nemzetközi hitelfelvételre 2023-ban, de az IMF-hitelt a kormányfő kizárja:

„Itt vaskalaposabbak vagyunk a kelleténél, azt hiszem. Az IMF az egy szuverenitáskérdés. (…) Az IMF-é a legjobb kamatozású, de legrosszabb politikai feltételű hitel. Aztán jönnek az EU-s pénzek, végül a pénzpiaci pénzek, mert ott nincsenek feltételek, nem mondják meg, hogy járj a füleden, énekelj szopránul”.

Azt Orbán is elismeri, hogy a rekordmagas infláció több tényező eredménye, és ebben lehet több tényező, ami érintheti a kormányt. DE: a legfontosabb a szankciók kérdése, ha nem lenne energiaszankció, a magyar infláció akár a felére is lezuhanhatna.