Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint március 15-ére hárommillió fő közelébe ért az orosz–ukrán háború miatt Ukrajnából elmenekülők száma.

Mariupol alpolgármestere azt közölte, hogy orosz katonák túszul ejtették az egyik helyi kórház 400 betegét és a kórház teljes személyzetét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy jól alakulnak a tárgyalások az oroszokkal, ezzel kapcsolatosan felmerült, hogy Ukrajna hajlandó lehet lemondani a NATO-tagságról a béketárgyalás sikere érdekében.

Zelenszkij többször is megszólalt kedden délután: a többi között a kanadai parlamentben videókapcsolaton keresztül arról beszélt, hogy Ukrajnának még több segítségre van szükségük a nyugattól, egy másik megszólalása során pedig azt is mondta, hogy 

az oroszok minden egyes leadott lövésükkel közelebb kerülnek a megsemmisüléshez és Oroszország teljes elszigetelődéshez.

Kedden este megérkezett Kijevbe Petr Fiala cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, valamint Janez Janša szlovén miniszterelnök vonata, akik azért utaztak Ukrajnába, hogy az ukrán elnökkel tárgyaljanak. Ezzel kapcsolatosan azt nyilatkozták, hogy úgy gondolják, ott kell lenniük, ahol a történelem ezekben a napokban íródik, és segíteniük kell Ukrajnának amiben tudnak. 

A Visegrádi Egyyüttműködés országai közül tehát ketten (lengyel, cseh) Ukrajnába mentek, közben a magyar Miniszterelnökségtől azt a tájékoztatást adták ki, hogy bár Orbán Viktor tudott a környező országok miniszterelnökeinek utazásáról, ezúttal nem tartott velük.

Kossuth Lajost idézte Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter, aki 1848-ra és 1956-ra emlékeztetve szólt be a magyar kormány Ukrajnával és Oroszországgal szembeni politikája miatt Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek. Korábban a budapesti ukrán nagykövet egy videót posztolt, amiben ő is Kossuth Lajost idézte.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko levélben kérte Ferenc pápát, hogy a háborús helyzet ellenére utazzon az ukrán fővárosba, hiszen jelenléte emberéletek megmentését és a békét teszi lehetővé. Ha ennek ellenére a pápa nem menne el Kijevbe, akkor Klicsko videóüzenetet várna tőle. 

„Felkérjük önt mint egyházi vezetőt, tanúsítson együttérzést, álljon az ukrán nép mellett a békére való felhívás terjesztésével” 

– írta az egykori bokszoló polgármester a Ferenc pápának küldött levélben.

„A gyermekek, ártatlanok és védtelen civilek barbár legyilkolásának nincs semmilyen stratégiai értelme. Az elfogadhatatlan fegyveres agressziót egyszerűen le kell állítani, mielőtt temetővé változtatja a városokat”

– mondta az Úrangyala imádság után mondott beszédében vasárnap a pápa, aki korábban elutasította az oroszok által hivatalosan használt „különleges katonai művelet” kifejezést. 

„Ez háború, ami könny- és véráradatot indított el”

– mondta Ferenc pápa.

Bejelentették, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden jövő héten Európába utazik, és a többi között részt vesz a NATO- és az EU-csúcstalálkozóin is.

Közben Oroszország szankciókat vezetett be többek közt Joe Biden elnök, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszter ellen.

Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy Oroszország március 15-ével hivatalosan is kilépett az Európa Tanácsból.

Jelentős nyugati gyógyszercégek csatlakoztak az Oroszországból kivonuló cégekhez: a BBC szerint a Novartis – ami a többi között a Voltaren fájdalomcsillapítót és a NeoCitran megfázás elleni készítményt is forgalmazza – felfüggeszti összes oroszországi beruházását és hirdetését, a teljesítendő szerződésekből származó bevételeit pedig a háború által okozott károk enyhítését végző civil szervezeteknek utalja.

Ezzel a Novartis olyan nagy gyógyszercégek sorába állt be, mint 

• a Bayer,
• a Pfizer,
• a Sanofi,
• az AbbVie, vagy
• a Bristol Myers Squibb.

A gyógyszercégek lépése ugyanakkor nem valódi kivonulás, inkább tevékenységszűkítés, amit nem csak politikai okok, hanem az Oroszországgal szembeni szankciók által előidézett ellátási nehézségek is indokolnak, és ami a népegészségügyi kockázatok miatt nem terjed ki magára a gyógyszerforgalmazásra. Ezzel kapcsolatosan a Bayer cég hétfőn azt közölte, hogy

„alapvető egészségügyi termékek visszatartása a civil lakosságtól – mint például a rák- vagy szív- és érrendszeri kezelésekhez szükséges készítmények, a terhes nőknek és gyerekeknek szánt egészségügyi termékek, valamint az élelmiszertermeléshez szükséges vetőmagok – csak megsokszorozná a háború emberi életeket érintő hatásait.”

És ha már cégek kivonulása: egyre komolyabb problémákat okoz Oroszországban, hogy több felhőalapú szolgáltatást nyújtó nemzetközi cég is kivonult az országból a háború miatt, és nincs elég saját adatközpontjuk. 

Egyes források szerint emiatt mindössze két hónapra elegendő tárhelye maradt az oroszoknak.

Ezzel kapcsolatosan kedden nagy orosz cégek tartottak találkozót, ahol a Sberbank, a Rostelecom, az Atom-Data, a Yandex, az MTS, az Oxygen, valamint a Croc képviselői is ott voltak. Itt több forrás szerint is elhangzott, hogy az orosz kormány többféle megoldást is igyekszik találni a problémára, ezek között van az összes hazai adattároló bérbe adása, valamint a kivonuló cégek által hátrahagyott informatikai infrastruktúra megszerzése is.

Meghalt a Fox News operatőre, Pierre Zakrzewski abban a Kijev közeli támadásban, ami után Benjamin Hall tudósítót lőtt sebbel kellett kórházba szállítani. A támadásban Olekszandra Kuvsinova, egy 24 éves ukrán újságíró is életét vesztette.

Felmondott a munkahelyén és elhagyta Oroszországot egy ismert orosz tévés, az NTV-nek dolgozó híradós műsorvezető, Lilia Gildejeva. Közben több mint 14 órás kihallgatás után előkerült az orosz állami tévé őrizetbe vett szerkesztője, Marina Ovszjannyikova is, akit 30 ezer rubel bírságot kapott.

A nemzetközi sportdöntőbíróság elutasította az oroszok beadványát, így az orosz klubcsapatok továbbra sem szerepelhetnek az UEFA tornáin. Eközben többek közt az Fradi edzője is arra kérte a FIFA-t, hogy ne zárja ki az orosz labdarúgó-válogatottat a tornáiról.