Egyre nehezebben teljesíthető a sajtó őrkutya szerepe – Szegeden járt az Európai Újságíró Szövetség főtitkára

Nem festett kedvező képet a kontinens sajtójának állapotáról Ricardo Gutierrez, az Európai Újságíró Szövetség főtitkára, aki a csütörtökön a Szegeden rendezett Szólásszabadság és sajtószabadság című konferenciának volt vendége és előadója.
Bod Péter

2022. április 22. 13:36

Egyre nehezebben teljesíthető a sajtó őrkutya szerepe –
Szegeden járt az Európai Újságíró Szövetség főtitkára

Európa legnagyobb újságíró szervezetének képviselője elmondta, hogy közel 300 ezer tagot számlálnak, és aktív érdekvédelmi munkát végeznek. Mondandójából kiderült: tennivalójuk bőven akad.

 

Feladataik több irányúak, ezek közül kiemelte, hogy egyszerre igyekeznek őrködni, hogy az újságírók megfelelő munkakörülmények között dolgozzanak. Bár kétségkívül sok gond akad ezen a téren, ennél riasztóbb, hogy 2015 óta Európában negyvennégy újságírót öltek meg munkavégzés közben vagy munkájával összefüggésben.

 

Emelkedik a meggyilkolt újságírók száma

 

Az utóbbi évek ez irányú tendenciájáról elmondta, hogy emelkedik a gyilkosságok száma: 2020-ban négy, 2021-ben hat, míg az idén már tizenegy újságírót öltek meg Európában. Kiderült, hogy az idei szám azért magas, mert az orosz-ukrán háborúban már eddig tízen vesztették életüket munkájuk közben – mondta el Ricardo Gutierrez. 

 

Ha valaki azt gondolná, hogy újságírókat csak a kontinens szegényebb, kevésbé fejlett és demokratikus országaiban gyilkolnak meg, alaposan tévedne. Az elmúlt években Svédországban, Dániában, Szlovákiában és Máltán is megöltek újságírókat.

 

A gyilkosságoknál sokkal gyakoribbak a médiamunkásokat ért zaklatások, megfélemlítések, fizikai agressziók – tette hozzá az elmondottakhoz a főtitkár. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy az Európai Újságíró Szövetség (Association of European Journalists) honlapján működtet egy platformot, ahol az újságírók bejelentést tehetnek az őket ért támadásokról.

 

Ebben az évben 104 jelentést kaptak, ebből 21 éppen Magyarországról érkezett.

 

Roberto Gutierrez felhívta a figyelmet, hogy az államok általában komolyan veszik az ezekben az ügyekben induló vizsgálatokat, ezt jelzi, hogy a magyar kormány tizenkét esetben reagált a bejelentésre. 

 

Magyarországon nem gyilkoltak meg újságírót, és fizikai atrocitás is ritkán érte őket.

 

Szomorú statisztika, hogy Európa szerte jelenleg 26 újságíró ül börtönben munkájával összefüggésben, és cseppet sem megnyugtató az a tény, hogy 26 újságíró meggyilkolásáról a mai napig nem derült ki, hogy azoknak ki vagy kik voltak a megrendelői. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy ezek feltárása a bűnüldözés egyik legnehezebb feladata.

 

Törökország az első, de ez nem dicsőség

 

Az Európai Újságíró Szövetség a tagországokból érkező bejelentések során nem meglepő módon Törökország vezeti, ahol a jelenleg regnáló hatalom szabályos harcot folytat a szabad sajtó és az ott dolgozók ellen. Második helyen Oroszország található, a harmadikon Ukrajna, és némi meglepetésre a negyediken Franciaország.

 

Gutierrez szerint ez utóbbinak az lehet oka, hogy az elmúlt évek egyik leginkább elhíresült anarchista megmozdulása, a „Sárga mellényesek” utcai akciói (eltorlaszolt utak, gumikerekek égetése, gyártelepek blokádja) során sok újságírót ért támadás. Franciaországban ez a jelenség időközben megszűnt, de kiterjedtége miatt az újságírók bántalmazására sokszor és sok helyen került sor.

 

A lista következő helyén Szerbia és Olaszország szerepel – tudtuk meg. A sajtó egyre kevésbé képes betölteni az őrkutya szerepét, amely tényleges feladata volna, vagyis jelezi a társadalom számára az általa feltárt és megismert visszásságokat – fogalmazott az újságíró szövetség főtitkára.

 

Képmutató kormányok

 

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években felerődösödött az a gyakorlat, ami szerint az államok és a kormányok, különböző intézménye módszeresen akadályozzák az újságírókat munkájuk elvégzésében. A sajtó folytonos támadások érik, nem kizárólag Török- és Oroszországban – tette hozzá.

 

Létezik olyan nyugat-európai állam, amely 5 ezer eurós büntetéssel igyekezte szankcionálni a szerkesztőségeket, amennyiben azok bizalmas iratokat szivárogtatnak ki vagy hoznak nyilvánosságra. Az előadó ennek kapcsán arra is kitért, hogy nem tudni, milyen alapon dönthető el, mi minősül bizalmas iratnak és mi nem.

 

A kormányok ezen a téren képmutatóak is, mert nyilvánosan a média szabadságáról és annak pluralizmusáról beszél, napi gyakorlata ennek sokszor a teljes mértékben ellent mond.

 

Ha erre példát keresnénk, nem is nagyon kellene messzire menni.