Egyre brutálisabb az infláció: a kenyérért, a margarinért és a tejfölért már kétszer annyit kell fizetünk, mint egy éve

Egyetlen év alatt 32 százalékkal nőtt a családi nagybevásárlás ára – derül ki a Privátbankár Árkosár felmérésének szeptemberi adataiból. Ez a tizenöt éve futó felméréssorozatuk történetében újabb abszolút csúcsot jelent. Úgy tűnik, az egyre gyorsuló inflációt képtelen megállítani a kormány: szakértők szerint az év végére akár a 22 százalékot is elérheti a pénzromlás üteme, egy számjegyű drágulásra pedig csak 2023 utolsó negyedévében számíthatunk, de csak akkor, ha a világpiaci folyamatok is kedvezően alakulnak.
Rafai Gábor

2022. szeptember 07. 15:19

Egyre brutálisabb az infláció: a kenyérért, a
margarinért és a tejfölért már kétszer annyit kell fizetünk, mint egy éve

Tizenöt éve miden hónapban próbavásárlást végez a privatbankar.hu 

csapata, akik a hazai hipermarketek árait veszik időről időre górcső alá. A kiválasztott termék árát ugyanazon a napon három áruházban – az Auchanban, az Intersparban és a Tescóban – vizsgálják, majd az árösszehasonlítás eredményét minden hónapban közzéteszik egy nappal a KSH hivatalos számításainak megjelenése előtt.

 

Az infláció egyre csak pörög, pörög…

 

Az Árkosár felmérése szerint szeptemberben is a lélektani 30 százalékos szint felett volt a drágulás üteme a vizsgált hazai élelmiszerüzletekben.

 

Az infláció gyakorlatilag minden termékkörben jelentős, de az élelmiszerek terén mérte leginkább mind az átlagot, mind pedig a várakozásokat meghaladó drágulást a statisztikai hivatal. 

 

Ez különösen azért fájdalmas, mert az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások jóval nagyobb arányt képviselnek az alacsonyabb jövedelműek, így a nyugdíjasok kiadásai körében is. 

 

A mostani felmérés számait abból a szempontból is érdemes feljegyezni, mert előfordulhat, hogy ez az utolsó hónap, amikor az árstop intézménye a jelenlegi formában hatályos. Hivatalosan ugyanis legutóbb október 1-jéig hosszabbították meg az étolaj, a cukor, a liszt, a tej és a csirkehús árát tavaly októberi szinten rögzítő rendelet hatályát, ami az érintett termékek körében azonnali jelentős drágulást hozhat.

 

Pedig már enélkül is jelentős áremelkedést mértek. 

 

Augusztushoz képest 4,7 százalékkal emelkedtek az árak szeptemberre, így 1400 forinttal többet kell most adni ugyanazért az élelmiszerkosárért. Az éves áremelkedés pedig mindhárom áruházban 30 százalékos vagy azt meghaladó mértékű volt. 

 

Összességében átlagosan 31,7 százalékkal emelkedett a havi élelmiszer-nagybevásárlás ára a hazai hipermarketekben.

 

Egyik kutya, másik eb: legfeljebb az árak emelésében versenyeznek az áruházak

 

A vizsgált áruházak árai között nem volt nagy különbség, ahogy a vásárlás végösszegében sem. 

 

Ezúttal az Auchan volt a legolcsóbb 30 ezer 984 forintos kosárértékkel, a Tesco 31 ezer 485 forintot, az Interspar pedig 31 ezer 832 forintot kért ugyanazért a 30 termékért. A legdrágább és a legolcsóbb üzlet között tehát mindössze 501 forint a különbség.

 

Az átlagos kosárérték pedig 31 ezer 434 forint lett, ami – hasonlóan a 31,7 százalékos éves áremelkedéshez – történelmi csúcsot jelent.

 

Augusztusban havi szinten is jelentősnek mondható áremelkedéshez a banán járult hozzá legnagyobb mértékben, egyetlen hónap alatt 33 százalékkal, de közel 30 százalékot drágult a narancslé is. Dobogós lett a drágulásban még a rizs és a tojás is. 

 

Már nemcsak margarin nem jut a kenyérre, de kenyérre sem telik lassan

 

Az éves áremelkedést vizsgálva megdöbbentő, de három termék esetében is 100 százalékot meghaladó drágulást találtak: a kenyér, a margarin és a tejföl is több mint kétszer annyiba kerül, mint 2021 szeptemberében. Egy év alatt 86 százalékkal drágább lett a sajt, 70,6 százalékkal a krumpli, közel 70 százalékkal a tojás, 60 százalékkal (az árstopon kívüli) tej. 

 

Ezek az élelmiszerek drágultak a legjobban egy év alatt (százalék)

  • Kenyér 124,2
  • Margarin 107,8
  • Tejföl 102,7
  • Sajt 86,1
  • Krumpli 70,6
  • Tojás 69,5
  • Tej 60,0
  • Jeges tea 58,4
  • Cola 56,5
  • Rizs 50,1
  • Tészta 47,4
  • Kávé 45,4
  • Banán 44,6
  • Chips 43,7
  • Túródesszert 35,0
  • Csoki 23,7

 

Borús kilátások: ársapkák nélkül még brutálisabb lesz az élelmiszerek ára

 

Már most évtizedes csúcson az infláció, és a kilátások sem túl rózsásak. Sem a kormányzati intézkedések, sem a Magyar Nemzeti Bank nem tud gátat szabni az elszabaduló áremelkedésnek. Az ársapkák – október elejére tervezett – kivezetése pedig egyértelműen tovább növelné a lassan megfizethetetlenné váló szolgáltatások és termékek árát.

 

„Az ársapkák kivezetése esetén 30 százalék fölé is mehet az élelmiszerárak inflációja az év végére. Most állunk 26 százalék körül. Ha maradnak a hatósági árak az év végéig akkor is teljesen reális a 30 százalékos tetőzés. Jövőre várhatóan 10-15 százalékos további emelkedéssel kell számolni, hiszen folyamatosan drágult az összes termelési költség a mezőgazdaságban” – nyilatkozta a 168 órának  Molnár László. 

 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, aki arról is beszélt, hogy a hatósági áras termékek nyomán már így is hiányjelenségek léptek fel a gazdaságban. Szerinte két lehetőséget kell mérlegelnie a kormánynak. 

Az első forgatókönyv esetében fennmaradnak a hiányjelenségek, a kereskedelem szereplői tovább szenvednek az ársapkák fenntartása miatt, miközben nem emelkedik jelentősen az infláció, míg a második esetben az eltörlés nyomán újabb durva áremelkedéssel kell számolnunk, ami miatt a kormánynak a nyugdíjakat is emelni kellene.

 

A GKI számításai szerint az ársapkák eltörlése nyomán kialakuló infláció miatti nyugdíjemelés 300-400 milliárd forintos többletkiadást jelentene az államnak. 

 

Kérdés, lesz-e erre fedezett, és a társadalom tűrőképessége meddig tehető próbára?