Egyből beleszerettünk az épületbe – mondta a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója

Ma van a szegedi egyetemi könyvtár fennállásának századik évfordulója, annak pedig éppen tizenhét éve, hogy ezen a napon átadták a József Attila Tanulmányi és Információs Központ épületét. Ünnepeltek.
Bod Péter

2021. december 09. 17:59

Egyből beleszerettünk az épületbe – mondta a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója

A szegedi egyetem könyvtára 80 évig a Dugonics téri rektori hivatalban működött. Bár tisztában voltak vele, hogy az épület nem alkalmas erre a feladatra, több ok miatt csak 2004-ben költözött el onnan – egyebek mellett ezt is elmondta ünnepi beszédében Rácz Béla, az egyetem korábbi rektorhelyettese, akinek Szabó Gábor mostani prorektorral oroszlánrésze volt abban, hogy megépülhetett a Tanulmányi és Információs Központ (TIK), ami később fölvette József Attila nevét.

 

Az erre az alkalomra szervezett konferenciát Keveházi Katalin, az egyetemi könyvtár főigazgatója nyitotta meg, és úgy fogalmazott, a 2004. december 9-ei napról, hogy egyből beleszerettek az épületbe. A szerelem pedig azóta is tart.

 

Van egy rossz hírem – kezdte beszédét Rácz Béla: egyikünk sem fogja megérni ennek az épületnek a százéves évfordulóját. A Klebelsberg Könyvtárat is magában foglaló TIK ehhez ugyanis nagyon fiatal.  

 

Albert Einsteint idézte, amikor arról beszélt, hogy a világhírű fizikus egy fiatal munkatársának úgy fogalmazott: 

 

amikor valaki egy egyetemre megy tanulni vagy dolgozni, az a legfontosabb, hogy tudja, hol találja annak könyvtárát.  

 

Az egykori rektorhelyettes felidézte, hogy már 1930-ben felvetődött Szegeden egy önálló egyetemi könyvtárépület gondolata, ami előbb pénzhiány, utóbb a második világháború miatt maradt papíron.  

 

A következő nagy felbuzdulás az 1960-as évek közepére esett, de a terv akkor is terv maradt, majd 1990-ben újra nekirugaszkodott az egyetem ennek a feladatnak. Hosszas előkészületek után 2001-ben a Világbank is bekapcsolódott a terv megvalósításába.

 

Ezzel eldőlt az is, hogyan fogják finanszírozni az építkezést. A Világbank nem kizárólag pénzt, hanem tudást is hozott. Így lett a TIK egyszerre könyvtár, konferenciaközpont, oktatási és közösségi tér. Mert valamennyiből nagy hiány volt Szegeden.

 

Az elmúlt tizenhét évben kiderült, remekül bevált és működik a többfunkciós intézmény. A 25 ezer négyzetméter alapterületű épületben 14 ezer 600 négyzetméter tartozik a Klebelsberg Könyvtárhoz.

 

Az ehhez kapcsolódó számok imponálók: 

 

1,2 millió könyvvel rendelkezik a könyvtár, ezek közül 400 ezer szabadpolcokról elérhető. Közel 32 ezer beiratkozott olvasó mellett a napi látogatottsága 2400 fő, ami azt is jelenti, hogy évente közel 1 millió látogatóval dicsekedhet a gyűjtemény.

 

A tanulás szempontjából fontos, hogy egyszerre 1300 olvasó tud leülni a könyvtár olvasótermeiben, és 250 számítógép segíti a munkájukat. Nem véletlenül fogalmazott úgy beszédben Rácz Béla, egykori rektorhelyettes, hogy az egyetem legdrágább és egyben leghasznosabb helyévé vált a TIK.  

 

Az ünnepre szervezet konferenciát Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatójának előadása nyitotta. A művelt emberek olvasottságára és tájékozottságára reflektálva úgy fogalmazott, hogy aki 10 és 90 éves kora között minden héten egy könyvet elolvas, az nagyjából 3500 kötetet olvasott.

 

Mi ez az intézményi könyvtárakban őrzött milliós nagyságrendnek?

 

– adódik önkéntelenül a kérdés.