Egy hónapja tart a háború, a világ vezetői Brüsszelben tanácskoznak, minden második ukrán gyereknek el kellett hagynia az otthonát

A legfontosabb események összefoglalója az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban csütörtök délelőtt.
Egy hónapja tart a háború, a világ vezetői Brüsszelben tanácskoznak, minden második ukrán gyereknek el kellett hagynia az otthonát

A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka történései:

 

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere (világhírú ex-bokszoló) szerint 

 

legalább 264 civil, köztük négy gyerek halt meg az ukrán fővárosban a ukrán háború kitörése óta. 

 

Klicsko szerint eddig több mint 300 embert szállítottak kórházba külöböző sérülésekkel, és az oroszok eddig több mint 80 épületet romboltak le. A polgármester beszámolója szerint 

 

a háború előtt mintegy 3 millió ember élt Kijevben, ami mára a felére csökkent, olyan sokan menekültek el.

 

Az oroszok lebombáztak egy hidat a Gyeszna folyón Csernyihiv és Kijev között, amivel elvágták egymástól két várost. A hídon a bombázásig humanitárius segélyt szállítottak és civileket evakuáltak, mondta Ljudmila Gyenyiszov, Ukrajna emberi jogi ombudsmanja. 

 

„Csernyihivben nincs víz, fűtés, gáz és víz, az infrastruktúra elpusztult”

 

– mondta az ombudsman. Vjacseszlav Csausz, a régió egyik vezető tisztségviselője egy videóüzenetben arról beszélt, hogy híd lebombázása ellenére a humanitárius segélyeket továbbra is ki tudják szállítani, és hogy a háború után új hidat fognak majd építeni.

 

Az Egyesült Királyság ismét jelentősnek nevezhető fegyvercsomaggal támogatja Ukrajnát a háborúban, a döntést a NATO- és a G7-találkozón jelentették be. 

 

A csomag 6000 rakétát és 25 millió font, vagyis több mint 11 milliárd forint pénzbeli segítséget jelent.

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóüzenetében tüntetésre szólította fel az egész világot, az oroszoknak pedig azt üzente, hogy 

 

mentsék meg a fiaikat a háborútól. 

 

A beszédében Zelenszkij a NATO-csúcsról, az EU-csúcsról és a G7-csúcsról is beszélt, szerinte 

 

ezeken ki fog derülni, hogy ki számít barátjuknak és kik azok, akik pénzért elárulták őket.

 

Továbbra is elzárkózik Moszkva az Egyesült Államok legfelsőbb katonai vezetőivel való tárgyalástól. 

 

Az amerikaiak a háború kitörése óta többször megpróbáltak telefonálni Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov tábornokkal, akik ez idáig visszautasították a megkereséseket

 

– mondta a Pentagon szóvivője. John Kirby szerint így az amerikaiak nem kaptak magyarázatot bizonyos katonai műveletekre, csapatmozgásokra, így pedig egyre nő a harctéri balesetek veszélye a kommunikáció hiánya miatt.

 

Ukrajna arcfelismerő szoftverrel próbálja azonosítani az elesett orosz katonákat, hogy értesíthessék a családjaikat. Az ország az amerikai Clearview AI nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó cég technológiáját használja, a cég több mint kétmilliárd képből álló adatbázishoz fér hozzá a VKontakte orosz közösségi oldaltól.

 

Oroszországban elérhetetlenné vált a Google hírgyűjtő alkalmazása, a Google News. Az oroszok azzal vádolják az óriásvállalatot, hogy az alkalmazásban megjelennek az oroszok ukrajnai háborújáról szóló, általuk hazugságnak tartott hírekhez. Az orosz médiát szabályozó Roszkomnadzor a tiltással az orosz főügyészség kérésének tett eleget.

 

Moszkva bejelentette, hogy több amerikai diplomatát fog kiutasítani, miután az Egyesült Államok nemrég kiutasított 12 orosz diplomatát. Egyelőre nem tudni, hány amerikai diplomatát érint majd a kitiltás, és hogy pontosan mikortól utasítják ki őket az országból.

 

Egy névtelen orosz hírszerzési forrás szerint 

 

hétről hétre nő az esélye, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen puccsot kövessenek el. 

 

Az állítólagos forrás szerint a háború kitörése óta káosz és elégedetlenség van az FSZB-ben, aminek tisztjei egyre elégedetlenebbek.

 

A Fehér Ház elkezdte kidolgozni a lehetséges forgatókönyveket arra az esetre, ha a NATO területét nukleáris támadás érné, vagy oroszok vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket vetnének be. Vizsgálják, hogy milyen válaszlépések lehetségesek akkor, ha az oroszok a NATO területén támadnák meg az Ukrajnába fegyvereket és segélyeket szállító konvojokat. Joe Biden amerikai elnök csütörtökön találkozik 29 NATO-tag vezetőjével Brüsszelben, a terveket várhatóan ekkor kerülnek asztalra.

 

Oroszország eközben továbbra is atomfegyverek emlegetésével fenyegetőzik, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese arról beszélt, hogy országa fenntartja a jogot, hogy atomfegyvert használjon, ha provokació éri őket a NATO részéről. Dmitrij Poljanszkij a Sky Newsnak adott interjút, amiben azt mondta, szerinte Oroszország fenyegetése és az Ukrajnával lévő „konfliktusba” való beavatkozás nem helyes. 

 

„Ha atomenergiával van dolgod, természetesen érdemes számolnod a viselkedésed összes lehetséges következményével”

 

– mondta Poljanszkij.

 

A csütörtök délelőtt történései:

NATO/EU/G7 csúcs Brüsszelben

A világ vezetői - köztük a magyar miniszterelnök - Brüsszelben vannak, hogy az orosz-ukrán háborúról és az Oroszországra kirótt újabb szankciókról tanácskozzanak. Az ukrán elnök azt reméli, „érdemi lépésekről” döntenek majd, amelyek megmutatják, hogy „ki a barát és ki árult el minket pénzért.” Volodimir Zelenszkij videokapcsolaton keresztül részt vesz a rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

Forrás: MTI

Erre érkezve Boris Johnson brit miniszterelnök leszögezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök átlépte a vörös vonalat. 

 

„Nagy-Britannia a nyugati szövetségeseivel együtt növelni fogja az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, és arra törekednek, hogy megakadályozzák az orosz elnök hozzáférését az aranytartalékaihoz.”

 

Johnson azt is bejelentette, hogy Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. 

 

Szijjártó Péter a tanácskozás közben élőzött egyet Facebook oldalán. A magyar külügyminiszter elmondta, hogy az értekezletnek hatalmas jelentősége van Magyarország biztonsága szempontjából. 

 

„A NATO jelenlegi, hivatalos álláspontja teljes mértékben egybevág Magyarország nemzeti érdekével és a magyar állásponttal. A NATO világossá tette, hogy nem részese ennek a konfliktusnak, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez így is maradjon. A NATO, mint szövetség, nem szállít fegyvereket, és mindent meg is kell tenni annak érdekében, hogy ez így maradjon.” 

 

A külügyminiszter szerint hazánk érdeke, hogy ez az álláspont változatlan maradjon. Ugyanakkor - tette hozzá - vannak veszélyes javaslatok is az asztalon. Ilyen szerinte az Ukrajna feletti légtérzárra vonatkozó előterjesztés. 

 

„Amennyiben létrejönne egy ilyen légtérzár Ukrajna fölött, az légi háborút jelentene az Észak-atlanti Szövetség és Oroszország között. Ezt mindenképpen el kell kerülnünk.

Forrás: Facebook

A magyar külügyminiszter szavait a NATO főtitkára is megerősítette. A tanácskozás helyszínére érkezve Jens Stoltenberg is azt mondta, repüléstilalmi zóna kialakítása Ukrajna felett teljes körű háború kitöréséhez vezetne Oroszország és a NATO között. Ugyanannakkor a háború új biztonsági környezetet hozott létre, ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelme megerősítéséről dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.

 

Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök kijelentette: nagyon örül a Szlovákiába telepített, új NATO-hadtestnek, amely szerinte megerősíti országa védelmét és biztonságát.

 

Alexander De Croo belga miniszterelnök azt mondta:

 

„A NATO nem vesz részt ebben a háborúban, így Belgium sem, de mindent megteszünk azért, hogy meggyengítsük Oroszországot.”


Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűneire utalva a belga kormányfő vizsgálatokat és büntetőeljárást szorgalmazott: 

 

„Bizonyítékokat kell szereznünk, elemeznünk kell azokat, és eljárást kell indítanunk a felelősök ellen. Ha Oroszország vegyi fegyvert vet be, annak súlyos következményei lesznek.”

 

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az oroszok szerint Ukrajna vegyi fegyvereket vethet be, ami arra készteti őket, hogy ők maguk is ehhez folyamodjanak. Bettel szerint „veszélyes”, hogy az orosz elnök fontolgatja azok esetleges alkalmazását.

 

Janez Jansa szlovén kormányfő nem számít arra, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában:

 

 „Személy szerint nem hiszem, hogy az orosz hadsereg szándékosan vegyi vagy biológiai fegyvereket vetne be. Ugyanakkor - tette hozzá - aggodalomra ad okot, hogy az orosz erők vegyi üzemeket és hasonló létesítményeket támadnak, ez nagyszabású katasztrófához vezethet.”

 

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette: Putyin „törvénytelenül és brutális eszközökkel indított háborút egy baráti és demokratikus ország ellen.” Mint mondta, a szövetségesek közös „elhatározása”, hogy megmutassák az orosz elnöknek, hogy szörnyű hibát követett el, és felszólítsák arra, hogy azonnal vessen véget az inváziónak.

 

Egils Levits lett elnök amellett érvelt, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítésének kell lennie a szövetségesek csütörtöki tanácskozása egyik legfőbb témájának. Levits azt is elmondta, hogy a NATO-tagok megvitatják a következő lépéseket, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában. 

 

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint a NATO-nak meg kell dupláznia az Ukrajnának nyújtott segítségre irányuló erőfeszítéseit, és a védelmi kiadások további növelésére buzdított a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében. 
 

A Kreml szóvivője ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy a legtöbb NATO-állam „hisztérikus”, és nem értik megfelelően az ukrajnai helyzetet és az ott zajló eseményeket.

Megrázó videó az egy hónapja ostrom alatt álló Mariupolról

A városban továbbra is 100 ezer civil rekedt, a helyi tanács szerint pedig 15 ezer embert deportáltak a megszállók Oroszországba. 

BRFK: több mint 1000 menekültet fogadtak szerdán Budapesten

Szerdán 1034 menekültet fogadott a rendőrség a társszervekkel együtt a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Az érkezők között 442 gyermek volt.

 

Az UNICEF szerint már minden második ukrajnai gyereknek el kellett hagynia az otthonát a háború miatt. Az ENSZ gyermekalapjának szóvivője elmondta, hogy 

 

„Ilyen helyzetet emberemlékezet óta nem láttunk, és szinte lehetetlen kezelni. Ha nem ér véget a háború, ha nem szűnnek meg a válogatás nélküli támadások, akkor még több gyereknek kell elhagynia az otthonát.”

Címlapon

mutasd mind