Augusztus 22-én jár le a határidő: eddig kell válaszolnia az Orbán-kabinetnek az Európai Bizottságnak arra a levelére, amiben a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos kritikáit fogalmazta meg a testület. Az nem kérdés, hogy válaszolunk, az utolsó pillanatban elküldve a levelet, a kérdés igazából az, mi lesz, mi lehet a levél tartalma. A 24.hu is írta az adandó válaszról, „a bizottságnak újabb egy hónapja lesz arra, hogy elbírálja, megfelelőnek látja-e azt, avagy az Európai Tanács elé terjeszti, hogy a jogállami mechanizmus keretében mennyi uniós forrást tartsanak vissza Magyarországtól.” A jogállamisággal kapcsolatosan valójában két levélről van szó:

• az egyikben a bizottság felsorolta a kritikáit, ennek lényege, hogy az uniós pénzeket jó lenne, ha tényleg úgy és arra fordítaná Magyarország, amire és ahogy kapjuk,
• a másikról viszont mindenki csak tud. Ebben konkrét összegek is vannak, ha ez kiszivárogna, kiderülne, konkrétan mennyi pénzt vehet el a bizottság a magyar kormánytól.

Az Európai Bizottság három kérdést tárgyal a kormánnyal:

• az első a hétéves költségvetésből származó pénzek,
• a második a helyreállítási alap pénzei,
• a harmadik maga a jogállami mechanizmussal kapcsolatos tárgyalás.

A tárgyalások az első kérdésben haladnak a legjobban, Navracsics Tibor erről az év végéig szinte biztosan megállapodik Brüsszellel. A másik kettő viszont...

Magyarország az egyetlen tagállam, amelynek a pályázatát a helyreállítási alap pénzeire még nem hagyták jóvá. Orbán Viktorék ezt politikai okokkal magyarázzák, az Európai Bizottság viszont azt mondja, ahhoz, hogy ezeket a pénzeket megkapjuk, az ajánlások túlnyomó többségét teljesítenünk kell. A 24.hu arról ír, hogy a helyreállítási alapról folytatott tárgyalások az utóbbi hetekben leálltak. Egyelőre szó sincs arról, hogy a magyar kormány benyújtsa az új pályázatot, miközben az elvileg már készen van. A jogállami mechanizmus pedig... Van még mit tárgyalni róla. Itt azt jegyzi meg a 24.hu, hogy „Navracsics Tibor augusztus végéig szeretné lezárni a megbeszéléseket, vagyis mielőbbi megegyezésre törekszik. Az azonban kérdéses, hogy ez sikerülhet-e. A bizottságban létezik olyan álláspont, miszerint a magyar kormány félreértette a helyzetet, mert csupán válaszokat adott a kérdésekre, ám nem jelölte meg, hogy pontosan milyen változtatásokat tervez, miközben Brüsszelben már benyújtott törvényjavaslatokat szeretnének látni, nem homályos terveket.”