Egy fordított Rómeó és Júlia mese zenei lekváros húslevesbe csomagolva: elkezdődtek a Leonce és Léna próbai

Georg Büchner drámájának felhasználásával Závada Péter írt zenés színpadi játékot Leonce és Léna címmel. A darab zenéjét Subicz Gábor szerezte, rendezője Barnák László. Ma, szerdán olvasópróbával elkezdődött a munka.
Rafai Gábor

2021. november 24. 14:56

Egy fordított Rómeó és Júlia mese
zenei lekváros húslevesbe csomagolva: elkezdődtek a Leonce és
Léna próbai

– Egy kifejezetten kamaszoknak és fiatal felnőtteknek szóló produkciót szeretnénk létrehozni, egy nagyon mai, lüktető, előadást, tele zenével és egy olyanfajta nyelvezettel, amiben a slam poetry is megjelenik – mondta az olvasópróba előtt a rendező, Barnák László.

 

A 2022-es év első premierje egy zenés ősbemutató is lesz egyben, egy nagyon izgalmas műfaji kísérlet, amelyben Závada Péter Georg Büchner drámájának felhasználásával írt szövegei klasszikus zenei aláfestéssel jelennek majd meg.

 

Karl Georg Büchner XIX. századi német drámaíró, a német realista drámairodalom meghatározó alakja. Egyik legismertebb drámája a Woyzeck, amelyből 1979-ben Werner Herzog filmet is forgatott.

 

 

A Leonce és Léna című vígjátékot 1836-ban egy drámapályázatra írta, de lecsúszott a beadási határidőről. A darabot csak ötven évvel később, 1886-ban mutatták be, de ezt már a szerző nem érhette meg, mert a darab megírása után alig egy évvel, 1834 februárjában, huszonhárom éves korában elragadta a tífusz.

 

Büchner nagyon fiatalon írt vígjátéka a maga idejében bőven meghaladta a korát. Egyrészt mese a szerelemről, másrészt az idealizmus és a realizmus, a romantika és a racionalizmus vitájának tandrámája.

 

Ezt a darabot ültette át a mai korba, a mai nyelvezetre Závada Péter, aki az olvasópróbán elmondta, a történet valójában egy fordított Rómeó és Júlia: két fiatalt úgy szánnak egymásnak, hogy ők nem tudnak róla, nem is ismerik a másikat. Ezért mindketten ismeretlenül is tiltakoznak a rájuk erőltetett frigy iránt, de közben véletlenül találkoznak – és anélkül, hogy tudnának róla, hogy a szülők házaspárnak szánták őket – egymásba szeretnek.

 

– A darab központi kérdése, el tudunk e- szökni, menekülni saját sorsunk elől? Lehetünk-e boldogok azzal, akit mások, akaratunkon kívül szemeltek ki nekünk? – mondta Závada Péter, aki annyit még elárult a készülő produkcióról, hogy az eredeti történetbe egy dramaturgiai csavart is tettek, a darab végén ugyanis a fiatalok meghekkelik a saját esküvőjüket, majd faképnél hagyják a szülőket, nem kérnek az örökségből, nem szeretnék tovább vinni azt, amit szüleik képviselnek.

 

Dinyés Dániel zeneigazgató arra hívta fel a figyelmet, ugyan egy régi darabot vettek elő, de a mai kor kérdéseit szeretnék felvetni vele, és azokat is próbálják – mai nyelven – megválaszolni.

Ez egy igazi összművészeti produkció lesz, részt vesz benne a prózai mellett az operatagozat, a kórus, a magánénekesek, a tánckar és a szegedi szimfonikusok is – mondta a zeneigazgató.

 

A díszlet- és jelmeztervező, Varsányi Anna elmondta, igyekezett minél jobban kihasználni a fogószínpad kínálta lehetőségeket, olyan időtlen látványvilágot kreált, ami a régi és mai korban is egyaránt megállná a helyét.

 

– Kortárs zenei operára kértek fel, én pedig egy zenei lekváros húslevest alkottam – mondta Subicz Gábor zeneszerző, aki a popszakmából indult, ma pedig már a hazai dzsesszélet meghatározó zeneszerzője.

 

Meghatározása szerint a darab hangzásvilága, egy akusztikus zenei környezetben megszólaló popzene, ahol az előadásban szereplő szülők klasszikus zenei hangokkal énekelnek, míg a fiatalok reppelnek, ezzel is jelezve a generációs szakadékot.

 

– Úgy gondolom, bátorság volt hozzányúlnom ehhez a darabhoz, de bátorságot kíván az alkotóktól és színészektől is.

A darabban a főbb szerepeket Cseh Antal, Réti Attila, Károlyi Krisztián, Dobrotka Szilvia, Gubik Petra, Horák Renáta, Vajda Júlia, Szívós László és Fekete Gizi alakítják majd.

 

Bemutató 2022. január 14-én a Kisszínházban.

Tovább olvasom