Döntött az Alkotmánybíróság: bárki bíróságra vihet egy korrupciógyanús ügyet, ha az ügyészség azt ejtette

Elfogadta az erről szóló törvényt az Országgyűlés, majd az unióval kötött egyezség értelmében elküldte felülvizsgálatra az Alkotmánybírósághoz, hátha problémás, de a testület kimondta, nincs vele gond. Az ellenzék színjátékot sejtett a dolog mögött, de úgy néz ki, tényleg törvény lehet a javaslatból.
Cservenák Zoltán

2022. november 03. 14:19

Döntött az Alkotmánybíróság: bárki bíróságra vihet egy korrupciógyanús ügyet, ha az ügyészség azt ejtette

A már ismert pótmagánvádas eljáráshoz hasonlóan, innentől, ha az ügyészség úgy dönt, nem folytat tovább egy eljárást, vagy megalapozatlannak találja a gyanút egy kiemelt korrupciós ügyben, akkor bárki felléphet pótvádlóként, és bíróságra viheti azt. Az újítás az Európai Unió kérésére kerülhet a magyar törvénybe.

 

Az október 3-án elfogadott törvénycsomag az EU-békítő törvények gúnynevet kapta, mivel ezek célja az, hogy a kormány hozzájusson több ezer milliárd forint uniós forráshoz, amit a magyarországi jogállamiság rossz helyzete és a rendszerszintű korrupció miatt tartanak vissza. A törvényt bár a Fidesz-KDNP-s többség a Momentummal és a Jobbikkal kiegészülve elfogadta, a kormánypártiak rögtön alkotmányossági normakontrollt kértek. Az ellenzéki képviselők azt gondolhatták, a fideszesek arra számítanak, az Alkotmánybíróság majd elkaszálja a törvényt, így Orbán Viktor mondhatja Brüsszelnek, ő mindent megtett. 

 

Orbánék azt vizsgáltatták az Alkotmánybírósággal: „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével”.

 

Az Alkotmánybíróság döntésében kimondta: az ügyészségi vádmonopólium, nem sérül, hiszen így „más közhatalmi szervezet a vádló közhatalmi pozíciójába nem kerülhet”. Mivel magánszemélyről van szó pótvádló esetében, az ügyészség helyébe semmilyen más szervezet nem kerül.

 

„Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy első körben a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény alapján indult büntetőeljárás lefolytatását elutasító vagy megszüntető nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen eljárási eszközökkel. Így a nyomozás a megfelelő irányban tud tovább folytatódni. Ilyen felülvizsgálati indítványt bármely természetes vagy nem természetes személy benyújthat. A szabályozás másik része ezen túlmenően – megfelelő garanciális keretek között – azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek ezt nem látják megalapozottnak, biztosítsa a korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személynek azt a lehetőséget, hogy a közösséget érintő kiemelt bűncselekményekre vonatkozó vádindítványával bírósághoz forduljon, és ezzel elérje, hogy a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében állást foglaljon.”

 

– olvasható az Alkotmánybíróság csütörtöki közleményében. Kimondták azt is, hogy ezzel, a magyar jogban eddig ismeretlen eljárásjogi elemmel bárkinek lehetősége lesz a közpénzek védelme érdekében felülbírálati indítvánnyal vagy vádindítvánnyal eljárást kezdeményezni a bíróságon.