Délután ünnepel Szeged, díszpolgárát, Pro Urbe-díjasait és Szegedért Emlékérmeseit köszönti a város

Szajbély Mihály, Boldogkői Zsolt, Duda Ernő, Szeri István, Szilágyi Annamária és posztumusz Deli Albin. Őket, a teljesítményüket ünnepeljük a díszközgyűlésen.
Garai Szakács László

2022. május 20. 12:05

Délután ünnepel Szeged,
díszpolgárát, Pro Urbe-díjasait és Szegedért Emlékérmeseit
köszönti a város

Délután négy órakor kezdődik az ünnepség, de már egy órával korábban megéri a Városháza környékén sétálni. Három órától térzene és táncbemutató lesz a Széchenyi téren. Közreműködik a Fricsay Ferenc Városi Koncertfúvószenekar, vezényel: Gyimóthi Zoltán karmester és a Pavane Táncegyüttes; művészeti vezető: Lázár György.

 

A díszközgyűlésen fellépnek:

  • Tiszavirág Néptáncegyesület Felnőtt és ifjúsági férfi tánckara,
  • Szaszák Zsolt színművész,
  • Szélpál Szilveszter énekművész,

Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus, vezényel Gyüdi Sándor és Pál Tamás.

 

Szeged idei díjazottjairól

Díszpolgár: Szajbély Mihály

„Meggyőződésem, hogy valódi biztonságot az egyetem számára nem adhat más, mint a valódi autonómiájához való ragaszkodás” 

 

– így érvelt a szegedi egyetem modellváltása ellen Szajbély Mihály, aki 45 éve dolgozik a felsőoktatási intézményben. Bár eredetileg jogásznak készült, a bölcsészkaron diplomázott magyar szakos középiskolai tanárként 1977-ben. Szinte az egész életét az SZTE-n töltötte, mindössze hat és fél évet volt távol: Bécsben és Berlinben oktatott.

 

Szajbély Mihály 1992-től 2002-ig a Klasszikus Magyar Irodalmi Tanszéket, 2002-től 2014-ig a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéket vezette. Utóbbi létrejöttében, a kommunikáció szak megszervezésében hatalmas szerepe volt a 90-es években. 2014-től három éven át a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. 1984 óta az irodalomtudományok kandidátusa, 2004-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Fiatal kutatóként kezdett Csáth Gézával foglalkozni. 2019-ben jelent meg a Csáth Géza élete és munkái című monográfiája, amelyről az Élet és Irodalom így írt:

 

„régimódi műfaj és korszerű megszólalás, írói életrajz és irodalmi olvasás, szakmai éleslátás és szélesebb közönséghez szólás kettős szorításában próbál egyensúlyra lelni”.

 

2018-ban megkapta a Szegedért Emlékérmet.

 

Pro Urbe-díjas: Boldogkői Zsolt

„A tudatlanság gyakran harsány és uralkodni akar”

 

– mondta egy interjúban Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetét vezető egyetemi tanár. Gödöllőn, Budapesten, Philadelphiában és Bonnban is dolgozott, mielőtt 2003-ban a szegedi intézet munkatársa, majd 2008-ban vezetője lett. Számos jelentős tudományos publikációja mellett 2012 óta elsősorban azzal szerzett magának országos hírnevet, hogy a médiában és konferenciákon rendszeres ismeretterjesztő tevékenységet folytat az áltudományos nézetekről. Azt mondja:

 

„a tudományt egyre nehezebb megérteni, ezért egyre inkább nő azoknak a száma és aránya, akik nem hajlandóak erre”.

 

Nézeteit a koronavírus világjárvány kezdete óta a Covid19 kapcsán is számtalanszor ismertette, a pandémiáról szóló híradások napi szereplője lett. Fáradhatatlanul értékeli a járvány aktuális helyzetét, érvel az oltások és a védekezés fontossága mellett, miközben az általa is oktatott sejt- és molekuláris biológia új irányokat nyithat a gyógyításban.

 

Pro Urbe-díjas: Duda Ernő

Genetikus, immunológus tudományos pályáját a fővárosi orvosegyetem Straub F. Brunó akadémikus vezette Orvosi Vegytani Intézetében kezdte. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapító tagja, nyugdíjazásáig dolgozott az SZBK Biokémiai Intézetében, közben kutatott az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban és Japánban. 1995-től a Szegedi Tudományegyetem professzora, előbb az Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézetben dolgozott, majd az Orvosi Biológiai Intézetet vezette. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Szeged mellett oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a franciaországi angers-i, valamint a csíkszeredai, a kolozsvári és a marosvásárhelyi egyetemeken. A széles nyilvánosság a pandémia idején ismerte meg a nevét, Boldogkői Zsolthoz hasonlóan folyamatosan a megbízható oltások fontossága mellett érvel, igyekszik felhívni a figyelmet a megelőzésre és az egyéni felelősségre.

 

Szegedért Emlékérmes: Deli Albin – posztumusz

Délvidéki születésű volt, mégis a legtöbben kiskundorozsmaiként emlékeznek Deli Albinra. A hagyományőrző 1991-ben költözött feleségével a Szegedhez tartozó településrészre, onnantól kutatta Dorozsma történetét. Jegyzetelte az idősebb lakosok emlékezéseit, közben pedig gyűjtötte a néprajzi tárgyakat. A család, Deli Albin, felesége és két fia csakhamar együtt dolgozott a hagyományok ápolásán, megőrzésén. Évtizedek munkájának eredményeként jött létre 2017-re a Dorozsmai Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény, amelyet a hagyományőrző és kulturális egyesület működtet. A tájház a településrész kulturális életének egyik legfontosabb színtere lett. Kegytárgyak, szövőgyári emlékek, nagypolgárok régi bútorai és személyes tárgyai, valamint egy helyi festőnő még fellelhető munkái alkotják a sokszínű gyűjteményt, amit a helyiek gyakran „élő múzeumnak” neveznek. A Deli család munkájának közösségteremtő ereje példaértékű lett Kiskundorozsmán. A településrészen számos helytörténeti vonatkozású emléktábla őrzi Deli Albin munkásságának nyomát. Utolsó kezdeményezése a tavaly felavatott Dankó Pista szobor felállítása volt a dorozsmai szélmalomnál. Deli Albin 57 éves korában, 2021 novemberében hunyt el.

 

Szegedért Emlékérmes: Szeri István

Jogász végzettsége megszerzése után azonnal a Tisza Volánnál helyezkedett el Szeri István, akinek szinte az egész pályafutása a közlekedési vállalathoz kötődik. Jogi előadóként és kereskedelmi osztályvezető-helyettesként is dolgozott, mielőtt a marketing osztály vezetésével bízták meg. 1990-ben aztán igazgatóvá nevezték ki, három évvel később az akkori Tisza Volán Rt. vezérigazgatója lett. A gazdasági mutatók alapján a vállalat, amelyet 2012-ig irányított, hamarosan a huszonnégy magyarországi Volán társaság élmezőnyébe került. Gyakorlati munkája mellett a felsőoktatásban is részt vesz 1998 óta, mint óraadó címzetes egyetemi docens.. Napi munkája mellett 1994–2000 között az Országos Kereskedelmi- és Iparkamara alelnöke, tizennégy évig a Csongrád Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke volt. Utóbbinak jelenleg is tiszteletbeli elnöke. A Szeged Első Lions Club alapító elnöke volt 2001-ben, Számos karitatív munkában vesz részt Szegeden Sportvezetői tevékenységet több mint harminc évig végzett a mint a Tisza Volán Sport Club társadalmi elnöke, jelenleg elnökségi tag.

 

Szegedért Emlékérmes: Szilágyi Annamária

„A vígjátékban lubickol a színész, a drámában azonban meg kell szenvednie a sikerért”

 

– mondja Szilágyi Annamária színművésznő, aki már gyerekkorában elhatározta: a színpad lesz az élete. Érettségi után kenyeret árult a szülőfalujában, gyors- és gépírótanfolyamot végzett, de az álmáról nem tett le: végül a békéscsabai Jókai Színháznál szerezte meg színészi bizonyítványát 2002-ben. 2004 óta a Szegedi Nemzeti Színház legtöbbet foglalkoztatott, vezető színésznője. Az anconai szerelmesek volt az első darab, amelyben megismerte a szegedi közönség, azóta számtalan emlékezetes szerepben láthattuk már. Eddig hétszer nyerte el a legjobb női főszereplőnek járó Dömötör-díjat. Tehetségét nemcsak színésznőként, hanem rendezőként is bizonyította: nyaranta a városháza udvarán bemutatásra kerülő színdarabok mindig nagy sikert aratnak.

 

„A drámai szerepeket jobban szeretem, mint a vígjátékokat. Mindenki azt várja el tőlem, hogy nevessek és szórakoztassak. A mélységeket és a sok keserűséget azonban – amelyeket az ember élete során felhalmoz – a drámákban lehet jól hasznosítani”

 

– vallja Szilágyi Annamária.

Címlapon

mutasd mind