Dávid Ferenc a Témában: kampányfogás az élelmiszer-árstop, amit a boltosokkal fizettet meg az Orbán-kormány

A Demokratikus Koalíció gazdasági szakértője szerint a hatósági ár bevezetése felbosszantja a kisboltosokat, miközben az inflációt nem fogja vissza.
Szeged.hu

2022. február 03. 07:31

Dávid Ferenc a Témában: kampányfogás az élelmiszer-árstop, amit a boltosokkal fizettet meg az Orbán-kormány

Harminckét évvel a rendszerváltoztatás és tizenkét évnyi Fidesz-kormányzás után megérkeztünk a hatósági áras csirke far-hát korába. Fontos lépés, ami emberek napi megélhetését könnyíti meg vagy a teljes beismerése annak, hogy mekkora a szegénység? Balogh Judit hírigazgató a Demokratikus Koalíció gazdasági szakértőjét kérdezte.

 

Dávid Ferenc az adásban azt mondta: 37 ezer élelmiszert forgalmazó bolt van Magyarországon, közülük 25 ezer kisboltos lehet nehéz helyzetben az élelmiszer árstop miatt, mert ők nem tudják más termékeken hatékonyan behozni a hatósági ár okozta kárukat.

 

A kormány február 1-jén október 15-i szinten fagyasztotta be a csirke far-hát, a csirkeszárnyvég, a csirkemell, a sertéscomb, a  2,8 százalékos UHT-tej, a fehér liszt, a cukor és az étolaj árát. A nagy áruházak válaszként korlátozták a hatósági áras termékekből vásárolható mennyiséget.

 

A DK gazdasági szakértője szerint a kicsik nem tudnak versenyezni a nagyokkal, akik még a hatósági ár alá is be tudnak menni. A nagy élelmiszerláncok hatalmas forgalmat generálnak majd.

 

„Az emberek el fognak menni abban a hitben, hogy 5-8-10 forinttal olcsóbban veszik a cukrot, az olajat, a tejet. Hatalmas forgalmat fognak csinálni, és ők lesznek a nyertesek” 

 

– magyarázta a kormányzati intézkedés hátulütőjét Dávid Ferenc, aki szerint a mostani hatósági ár hasonlít a vasárnapi boltzárhoz, az is a nagyobb áruházaknak kedvezett, a kicsik pedig majdnem tönkrementek.

 

Dávid Ferenc felhívta a figyelmet: a hatósági árat hirdető táblák színe és betűtípusa is pont olyan, mint a kormányzati hirdetések, ez is igazolja, hogy fideszes kampányeszközről van szó, amit a kereskedelemmel fizettetnek meg.

 

A gazdasági szakértő úgy látja, a sertéscomb kilója októberben 1420 forint volt, decemberben 1410, tehát, február 1-jétől még 10 forinttal fel is emelhették az árat. Ez alapján még az is elképzelhető, hogy egyes termékek olcsóbbak lennének, ha nem vezették volna be a hatósági árak.

 

„Elképzelhető, hogy az a nyugdíjas réteg, akit a legjobban féltünk, a kisnyugdíjasok és a minimálbéresek, akik a jövedelmük nagy részét fordítják élelmi termékekre, kereshetnek az ügyön 2-3-500 forintot havonta, de ezt a nagy boltok és a kis boltok nyilvánvalóan ellentételezni fogják más termékeken. A nagyok könnyedén, a kicsik nehezebben” 

 

– magyarázta Dávid Ferenc, aki szerint a nagyobb áruházláncok az erejüknél fogva a beszerzési árat is lejjebb tudják szorítani, míg a kisebb boltok ezt nem tudják megtenni.

 

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy áruházak még akcióznak is, épp azért, hogy felpörgessék a forgalmukat, így még több haszonhoz jussanak.

 

Dávid Ferenc emlékeztetett: a kormány boltokban kihelyezett plakátjára nem kell kiírni az októberi árat, tehát a vásárlók nem tudják, hogy valóban olcsóbb volt-e az adott termék tavaly októberben, mint akár január közepén. Elképzelhető ugyanis, hogy nem.