Dante univerzuma: hétszáz éves időutazást tehetünk képzőművészekkel a Reök-palotában

A tárlaton egy középkori költő és ötven huszonegyedik századi magyar képzőművész nem hétköznapi találkozásának lehetnek tanúi, akik február 20-áig ellátogatnak a Magyar Ede térre.
Rafai Gábor

2022. január 14. 19:43

Dante univerzuma: hétszáz éves
időutazást tehetünk képzőművészekkel a Reök-palotában

Dante Alighieri főműve, a három részes Isteni Színjáték a lélek megtisztulásának útja az eltévelyedett életből Poklon, Purgatóriumon és Paradicsomon keresztül az üdvözülésig. Egyszerre keresztény és humanista remekmű, amely a mai napig friss, gazdag ihletforrást jelent az utókor művészeinek.

 

A Magyar Dantisztikai Társaság vezetésével megvalósuló nagyszabású rendezvénysorozat keretében ötven magyar képzőművészt kértek fel, hogy műfaji megkötés nélkül készítsenek egy-egy munkát Dante halálának hétszázadik évfordulójára.

 

Az így született alkotásokból készült válogatást elsőként Dunaszerdahelyen mutatták be tavaly ősszel, majd a kiállítássorozat anyaga Szentendrén volt látható, a tárlat reprezentatív bemutatóját azonban Szegeden tartják, a Reök-palotában február 20-áig hátható a Dante ihlette félszáz képzőművészeti alkotás. A művek között a vizuális művészetek szinte minden ága megjelenik a festményektől kezdve a grafikákon és plasztikákon át egészen a fotográfiákig, szerepelnek illusztratív alkotások éppúgy, mint távoli interpretációk.

 

 

– Kiváló példája ez a kiállítás annak, hogyan tudják közvetíteni a mai képzőművészek egy több mint hétszáz évvel ezelőtt élt költő szellemiségét. Dante és fő műve még több száz év után is képes beindítani a ma élő művészek fantáziáját – mondta köszöntőjében Gabriele La Posta, kulturális attasé, a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója.

 

Pál József az Olasz Köztársaság tiszteletbeli konzulja a tárlat megnyitóján úgy fogalmazott, Dante nem hagyja nyugodni az embereket, éppoly aktuális ma, mint hét évszázada. Fő műve, az Isteni színjáték az emberi lényegről szól, időtlen, ami az évszázadok során semmit sem változott.

 

 

– Senkinek a művét nem illusztrálták annyian, mint Dante Isteni színjátékát. Olyan világhírű mestereket inspirált, mint Botticelli, Michelangelo, vagy a magyarok közül Gulácsy Lajos.

 

Nátyi Róbert, a kiállítás kurátora megnyitójában többek között arról szólt, hogy ezeken a műveken keresztül beléphetünk Dante univerzumába, de a mi világunkból szemlélve és értelmezve azt. Akik közel engedik magukhoz a kiállított alkotásokat, részesei lehetnek egy több mint hétszáz éve élt költő fantasztikus világának.

 

A kiállítással a Reök-palota után Budapesten, az Olasz Kulturális Intézetben, majd tavasszal a Római Magyar Akadémián találkozhat a közönség.

 

Kiállító művészek

 

Aknay János, Aranyi Sándor, Ázbej Kristóf, Baksai József, Baky Péter, Bereznai Péter, Budaházi Tibor, Dréher János, Drozsnyik István, Erdős János, F. Farkas Tamás, Fürjesi Csaba, Guti J. Soma, Henn László András, Hérics Nándor, Hús Zoltán, ifj. Durkó Zsolt, Kalmár János, Kelemen Dénes Lehel, Kovács Péter Balázs, Lencsés Ida, Luzsicza Lajos Árpád, Magyar Gábor, Matzon Ákos, Mayer Berta, Nagámi, Olajos György, Olescher Tamás, Ördög Noémi (Naomi Devil), Pirk László, Pistyur Imre, Puha Ferenc, Rényi Krisztina, Részegh Botond, Sárkány Győző, Sárkány Roland, Sejben Lajos, Serényi H. Zsigmond, Székács Zoltán, Szepessy Béla, Tamus István, Tóth Pitya István, Tuzson-Berczeli Péter, Varga-Amár László, Vásárhelyi Antal, Végh András, Verebes György, Verebics Katalin, Veszeli Lajos, Wrobel Péter.

Tovább olvasom