Dániában valami bűzlött, így lett magyar Vírusnapló

Igaz, ehhez szükség volt az ausztrál kormány anyagi támogatására is, mert idehaza se pénz, kiadó nem volt, amely vállalkozott volna annak a kordokumentumnak a megjelentetésére, amely most került a boltokba Vírusnapló címmel.
Bod Péter

2022. április 01. 14:30

Dániában valami bűzlött, így lett magyar Vírusnapló

A kötetet csütörtökön este a Grand Caféban mutatták meg a Artopéd Napok nyitóeseményéként. Az összművészeti napokat megnyitó beszédében Szajbély Mihály, irodalomtörténész, a bölcsészkar professzora köszönetét fejezte ki a „Kutyáknak”, vagyis a Kétfarkú Kutyapártnak, mert mások mellett a Rózsa Sándor Közpénztékozló Alaptól kapott pénzből hozták tető alá a szervezők az Artopéd Napokat.

 

Viccesen hangzik, noha teljes mértékben fedi a valóságot. Szajbély Mihály arról beszélt, hogy mindenfelé rombolás látni. Az emberiség rombolja a környezetét, amivel egyre közelebb kerülünk a klímakatasztrófához, mellett a jelenlegi kormánypárt tizenkét éve rombolja a magyar köztársaságot.

 

 

A Vírusnapló kötetbemutatójára áttérve a moderátori feladatot is ellátó Szajbély Mihály úgy fogalmazott: ha későbbi korokban valaki tudni szeretné, hogyan érezte magát, és mit gondolt a magyar értelmiség a koronavírus járvány karanténos időszakaiban, megtudhatja ebből a kötetből.

 

A kötet megírásának ötlete a Dániában élő magyar szociológus, Sükösd Miklós fejéből pattant ki 2020 márciusában, és ekkor kérte fel több ismerősét, hogy heti rendszerességgel írják le a bezártság élményét, mindazt, amit a karantén idején meg- és átéltek.

 

Kezdetben heten írták napi váltásban a kollektív naplót, és mint kiderült a szerzők elsősorban a Magyar Narancs 1990-es szerzőcsapatának tagjaiból kerültek ki. Idetartozik Sükösd Miklós mellett a szegedi születésű és iskolái nagyrészét itt végző korábbi főszerkesztő, Vágvölgyi B. András, Artner Sisso újságíró, Bozóki András, Abody Rita, Bojár Iván András és Tardos János.

 

 

A naplóírásából többen kiszálltak, és még többen beszálltak. Így a neten folyamatosan megjelenő napló írói közül összesen tizenkilenc szerző posztjai kerültek a nemrégiben kiadott kötetbe.

 

Mint annak ötletgazdája és szerkesztője elmondta, több irodalmi példa is lebegett a szemünk előtt, így mások mellett Susan Sontag A betegség mint metafora és Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című kötetei. Bár ezzel nem állítják, hogy irodalmi mű született volna a Vírusnaplóval.

 

A szegedi kötetbemutatón jelenlévő szerzők – Sükösd Miklós, Artner Sisso, Várvölgyi B. András, Kazai Anita – inkább dokumentum jellegű szöveggyűjteménynek látják és érzékelik a naplót.

 

 

A kötet megjelenése annak köszönhető, hogy az Ausztráliában élő Vajda Júlia pályázott és nyert az ausztrál kormánytól néhány ezer dollárt, és ez biztosította, hogy a nyomdaköltséget kifizethessék. A magyar kiadók elzárkóztak a könyv megjelentetése elől. 

 

A 2020 márciusától életbe lépett karatént a kötet szerzői közül nem érezték nagy változásnak. A megkönnyebbülés érzése is jelen volt bennük ezekben a hetekben, mert átalakuló életükben mások mellett olyan luxusnak is hódolhattak, mint a tetemes idejű olvasás. 

 

A rendeleti kormányzás bevezetése jelentette a megbillentést – forgalmazott a Grand Caféban Atrner Sisso újságíró, aki tehetetlen dühöt érzett, és azt, hogy a korlátozások miatt a tiltakozás bevett formái nem alkalmazhatóak. 

 

A beszélgetésben lesújtó kritikát fogalmaztak meg a szerzők a kormányzat járványkezeléséről, amelyet az egyéni meggazdagodásra használta ki az ekkor hozott intézkedéseket. Legyen szó lélegeztetőgépek vagy éppen a vakcinabeszerzésekről.

 

 

Ezen túlmenően az a tény, hogy a százezer lakosra jutó halálozások számában a világ valamennyi országát ideszámolva kizárólag Peru ért el rosszabb eredményt, mint Magyarország önmagában az Orbán-kormány bukását kellene maga után vonnia – fogalmazott Vágvölgyi B. András.

 

A beszélgetésben elhangzott, hogy a Vírusnapló szerzői ezekben a hetekben már háborús naplót írnak az orosz-ukrán háború kapcsán. A független szomszédunkra támadó Oroszország agressziója még világosabbá teszi, hogy mennyire egyenlőségjel tehető Putyin és Orbán között.

 

Ehhez annyit tett hozzá Vágvölgyi B. András, hogy Kreml urának nagyságrendekkel tehetségesebb propagandistája van Vlagyiszlav Szurkov személyében Habony Árpádnál és Rogán Antalnál. 

 

Igaz, a cél itt is, ott is ugyanaz: a valótlanságot igazsággá hazudni.

 

Fotók: Grand Café Szeged Facebook

Címlapon

mutasd mind