Túl a csúcson az infláció: máma már nem romlik tovább?
2023. március 08. 10:40
A Központi Statisztikai Hivatal szerdán megjelent inflációs jelentéséből az is kiderül, hogy egy év alatt a legnagyobb mértékben, 49 százalékkal a háztartási energia ára emelkedett, ám itt is lassult kicsit a drágulás, hiszen az utóbbi hónapokban ez az érték bőven 50 százalék felett volt.
Az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett tavaly februárhoz képest, ez szintén lassulást mutat a januári 44 százalékhoz képest, de januárhoz viszonyítva még mindig drágábbak lettek az enni-inni valók.
Egyre drágább inni és szívni: az alkohol és a cigaretta mindent vitt februárban
Közel átlagos mértékben nőtt az egyéb árucikkek és üzemanyagok ára az árstop decemberi eltörlése miatt, havi alapon vizsgálva most a szeszes italok és dohányáruk drágulása volt a legjelentősebb.
Az élelmiszerek közül leginkább
- a tojás (79,2 százalék),
- a tejtermékek (76,2 százalék),
- a vaj és vajkrém (75,1 százalék),
- a sajt (72,1 százalék),
- a kenyér (71,1 százalék),
- az édesipari lisztesáru (68,6 százalék),
- a száraztészta (57,3 százalék),
- a tej (53,7 százalék) és
- a péksütemények (51,9 százalék) drágult.
A háztartási energia 49 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 78,4, a tűzifáé 59,5, a palackos gázé 52, az elektromos energiáé 27,6 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 12,6, ezen belül az új személygépkocsikért 23,9, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,2, a konyha- és egyéb bútorokért 19,6, a szobabútorokért 17,8 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 18,8, ezen belül a szeszes italok 25,6 százalékkal drágultak.
A járműüzemanyagok 30,3 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások díja 11,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 33,2, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,7, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a járműjavítás és -karbantartás 24,7, a belföldi üdülés 23,8, a lakásjavítás és -karbantartás 22 százalékkal került többe.
Februárban már egy kicsit csökkent a margarin, sertéshús és baromfi ára
Januárhoz képest összességében a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.
Az élelmiszerek átlagosan 1,7 százalékkal drágultak, miközben a margarin 2,2, a sertéshús 0,6, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett.
A háztartási energia ára 2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal mérséklődött.
A remény hal meg utoljára: a sajt és a vaj is olcsóbb már, mint tavaly
A Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint 2023-ban az infláció fokozatos csökkenése várható, de az éves átlag várhatóan még meghaladja a 2022. évit.
A magas áremelkedést részben az élelmiszerek jelentős drágulása okozza, de általánosan is megfigyelhető a költségek feletti vállalati átárazás. Ez a folyamat a vállalati profitok jelentős növekedésében is tetten érhető.
A túlárazást bizonyítja az is, hogy amikor januárban a Gazdasági Versenyhivatal ágazati ellenőrzést indított, a bolti árak több élelmiszer-termékkategóriában már a fellépés hírére csökkenni kezdtek. A GVH vezetője szerint ez a vizsgálat is segíthet abban, hogy elérhető legyen év végére az egy számjegyű infláció.
Így számol az inflációval az MNB
- 2022: 14,5 ̶ 14,7 százalék
- 2023: 15,0 ̶ 19,5 százalék
- 2024: 2,3 ̶ 4,5 százalék
- 2025: 2,5 ̶ 3,5 százalék
Az árak emelkedésének megtorpanására, majd visszafordulására az év eleje óta már akadnak jelek: a statisztika szerint a háztartási energia ára a novemberi csúcs óta csökkent, és az élelmiszerek inflációja is mérséklődött decemberről januárra.
Már a hétközi éltünkben is megtapasztalhatjuk, hogy – ha szűk területen és kismértékben is –, de kezdenek megszelídülni a fogyasztói árak.
Februárban több hazai kiskereskedelmi lánc csökkentette jelentősebben a sajt és a vaj árát. Az Aldi és Lidl 20-25 százalékkal kínálja olcsóbban a vajat, a trappista sajtot és több tejterméket, mint az elmúlt év végén.
