Csillagrobbanások nyomait, és a keletkező bolygók lehetséges alapanyagát keresik szegedi kutatók a Webb-űrtávcsővel

Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópjára, ami hétfőn kezdte meg tudományos ciklusát.
Cservenák Zoltán

2022. július 12. 22:51

Csillagrobbanások nyomait, és a keletkező bolygók lehetséges alapanyagát keresik szegedi kutatók a Webb-űrtávcsővel

Minden idők egyik legnagyobb költségvetésű tudományos programja, a James Webb infravörös űrtávcső küldetése 2021. december 25-én indult. Az űrtávcső egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap-Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és beállítási szakaszt követően hétfőn kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát. 

 

A Webb-űrtávcső első képeit kedden tette közzé a NASA.

 

A kutatók bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtottak be a Webb-űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. 

 

A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között lehet találkozni szegedi vezetéssel, valamint közreműködéssel készült programokkal is, ezzel pedig Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.

 

Az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe magyar csillagászok is bekerültek, köztük Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb-űrtávcső adatait.

 

A Stephan-kvintett (forrás: NASA)

 

A Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint a szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem. A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak.

 

„A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb-űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetőséget” 

 

– mondta Szalai Tamás, az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusa. A vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően – vagy esetleg már előbb – mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga.

 

Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetője, valamint közreműködője két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai.

 

(Nyitókép: a Carina-köd a James Webb-űrteleszkóp felvételén NASA)