Az Eurológus 2021 szeptembere és 2023 januárja között megvizsgálta a nem eurózóna tagállamok inflációval kapcsolatos döntéseit. 

A legnépszerűbb eszközök az inflációval szemben:

1. Adó és áfacsökkentés

Svédország az üzemanyagárakkal kapcsolatban döntött áfacsökkentés mellett, az EU által megengedett legalacsonyabb áfakulcsot jelölték ki, ami átlagosan literenként 0,17 euróval, azaz 68 forinttal jelentett olcsóbb benzint literenként a svédeknek 2022 júniusa és októbere között, mint általában. Bulgáriában a kisvállalkozásokat mentette fel az áfafizetés alól az állam 2021 októberétől 2024 decemberéig. Erre az EU-tól zöld utat is kapott, pedig a bolgár lépés némileg ellentétes a belső piac szabályaival. 

A lengyel kormány a bolgárhoz hasonlóan az áfacsökkentésében látta a megoldást. 2022 januárjában az „antiinflációs pajzs” névre hallgató csomag keretein belül az étel, a gáz és a növényvédő szerek áfáját 0%-ra, a benzin és a dízel áfáját 8%-ra, a fűtését pedig 5%-ra csökkentették hat hónapon át. 

Románia az energia áfáját csökkentette 5%-ra. Csehország is ezen az úton indult el, ők az energia áfáját csökkentették 0%-ra, emellett a cégek zöld átállását is segítették áfakedvezményekkel, és az útdíjakat is eltörölték a kamionokon kívül szinte minden jármű esetében.

2, Ársapkák

Bulgária a fűtés és energia árát fagyasztotta be, és hasonlóan döntött Csehország és Lengyelország is. A lengyel esetben a háztartásokon kívül egyes közhasznú intézmények, például óvodák vagy kórházak élvezhetik ezeket a kedvezményeket. 

Magyarországon a legfőbb különbség az, hogy a limitált energiaárak – egy korlátozott kisvállalkozói körön túl – csak a lakossági fogyasztókra érvényesek. Hasonló, lakossági fogyasztással kapcsolatos kategóriákat Románia is bevezetett a saját energia-ársapkája esetében. Magyarország ezen kívül egyes élelmiszerek és a benzin árát is befagyasztotta egy időre. A magyar élelmiszerárstop mindenképpen rendhagyónak számít a többi lépéssel összehasonlítva, amik általában energia-és benzinárakat érintenek.

3, Bónuszok és direkt kifizetések

A bónuszok és kifizetések Európa-szerte, köztük az eurózónán kívüli országokban is gyakori választások voltak a kormányok számára. 

Svédország célzott bónuszokat vezetett be, tehát a bizonyos feltételeket teljesítő személyeknek automatikusan járt támogatás. Ők a nagy energiafogyasztó 2000 kw/óra fölött felhasználó háztartásokat támogatták 2021 decemberben, 2022 januárban és februárban havi 195 euróval, azaz 78 ezer forinttal. Ezen kívül az autótulajdonosok 96–144 euró értékű (38–58 ezer forint) egyszeri kifizetést is kaptak a benzinárak emelkedése miatt, és a kormány további energetikát érintő támogatásokon is dolgozik.

Bulgária kicsit más irányba ment a direkt kifizetésekkel, ők a vállalkozásokat kompenzálják a megnövekedett energiaárak miatt, remélve, így ennek költségei nem hárulnak a fogyasztókra. Csehországban a „Segítség a háztartásoknak és a kisvállalkozóknak” című program nyújt irányított segítséget a lakosságnak, és néhány 0% kamatú hitelkonstrukciót is biztosít azoknak, akik esetleg bajba kerülnek a magas energiaárak miatt.

Lengyelországban fejenként maximum 106 eurót (42 ezer forint) kaphatnak évente az állampolgárok. A támogatás összege függ a jövedelemtől, családi állapottól és a háztartás fűtésének típusától. Egy háztartás maximum 306 eurót (122 ezer forint) kaphat, ha minden kategóriából a legmagasabb besorolásúba esik. A szénnel fűtő háztartások továbbá egy egyszeri 636 eurós (254 ezer forint) támogatást is kaptak, mivel őket különösen sújtják az energiaár növekedések.

Románia 2021 szeptemberében egy egyszeri energetikai kifizetést adott, amit a lakosok számláik fizetésére, de energetikai korszerűsítésre is használhattak. 2021 októbere és 2022 márciusa között a román lakosok energia-és gázszámla kompenzációt kaptak, és hasonló direkt kifizetés járt civil szervezeteknek, kórházaknak és oktatási intézményeknek is.