A japán Fukuoka vissza-, Magyarország pedig előlépett, megrendezi a vizesé vébét június 18. és július 3. között.

„Újabb nagyszabású sporteseménynek ad otthont Magyarország: Japán visszalépett, így 2017 után idén nyáron ismét hazánk rendezi a vizes világbajnokságot” – hirdeti a Facebookon a kormány.

Azt egyelőre nem lehet tudni, mennyibe kerül az országnak a vizes vébé megrendezése, de az biztos, hogy a HVG számításai szerint 2017-ben

• a nyitóképünkön látható Duna Arénára 46 milliárdot,
• más létesítményekre 17 milliárdot,
• közlekedés-fejlesztésre 9 milliárdot,
• a Margitszigetre 9 milliárdot költöttek,

ezek összesen 79 milliárd forint kiadást jelentettek akkor. Talán ezt a pénzt nem kell most is elkölteni.

Szeged is helyszín lesz

Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, a szervező-bizottság vezetője a hétfő délelőtti sajtótájékoztatón azt mondta, a világbajnokság ezúttal csakis a meglévő létesítményekben zajlik majd: az úszás és a műugrás a Duna Arénában, a szinkronúszás a margitszigeti Széchy-uszodában, a vízilabda a Hajós Alférd-uszoda mellett ellátogat Debrecenbe, valamint a soproni és szegedi sportuszodában is lesznek meccsek, a nyíltvízi úszók pedig a tervek szerint a tavalyi Eb-n kiválóan debütált Lupa-tavi helyszínen küzdenek majd.

De lássuk, mik voltak öt éve a „nem építési” költségek!

• Szállásra 6,7 milliárd ment el,
• megnyitóra és egyéb kommunikációra 7,6 milliárdot,
• rendőrségre, biztosításra 2,4 milliárdot
• rendezvényszervezésre 2 milliárdot,
• orvosi szolgáltatásokra 833 milliót
• bútorokra 639 milliót
• érmekre 69 milliót
• elemzésre 17 milliót költöttek.