Miközben az elmúlt időszakban a feldolgozóiparban több mint 50 százalékkal nőtt a profit, a magyar élelmiszeripar termelékenysége Bulgária után továbbra is a legalacsonyabb. Nem véletlen, hogy nálunk a legmagasabb az élelmiszer-infláció. 

A pénzromlás 20 százalék fölé emelkedett: az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának és a forint gyengülésének is jelentős árfelhajtó hatása volt, de a költségek feletti vállalati átárazás is jelentősen hozzájárult, ez utóbbi a vállalati profitok jelentős növekedésében is tetten érhető – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank szakembere, miután megjelent a legújabb, decemberi inflációs jelentésük.

Sportot űznek a magyar cégek az áremelésből

Novemberben a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 35,6, a 33 százalékos súlyú energiaiparban – a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosítása következtében – 131 százalékkal emelkedtek a termelői árak.

Az MNB jelentése szerint októberben és novemberben ismét nagyon magas átárazást hajtottak végre a cégek. 

Gyenge termelékenység mellett rendesen leveszik a vásárlókat a hazai termelők 

Balatoni András szerint bár más országokban is nőnek a profitok, de azok nem érik el a hazai szintet. Ez azért fontos, mert innentől kezdve nem pusztán költségnövekedésről beszélhetünk, hanem ezenfelül még markánsan át is áraz, azaz drasztikusan növeli az árakat a hazai vállalkozói szektor.

Ez vezetett például oda, hogy ma olcsóbb Lengyelországból trappista sajtot importálni, mint itthon megtermelni. Az iparági szereplők beszámolói alapján ez tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna.

Mindenki árat emel, ha kell, ha nem: mi vezetjük egész Európában az inflációs rangsort 

Ma Európában Magyarország vezeti az inflációs rangsort, idehaza a leggyorsabb az élelmiszerek árának emelkedése. 

Több tényező is magyarázza a rendkívül magas élelmiszer-inflációt:

• a magas szállítási költségek,
• a dinamikus béremelkedések,
• az árfolyam-leértékelődés hatása,
• a fogyasztás növekedése teret adott a nagyobb átárazásra,
• az élelmiszer-árstopok miatt a helyettesítő termékeknél a jelentős áremelkedés,
• a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége.

Parancsra nem fog csökkenni a pénzromlás: egyelőre orbáni illúzió az egy számjegyű infláció

A fény csak lassan dereng az alagút végén: míg októberben átlagosan 41,7 százalékkal nőttek a termelői árak, addig novemberben „csak” 37 százalékkal, azaz a növekedés üteme 0,8 százalékkal mérséklődött, de még így rendkívül magas.

Egyelőre nem sok mindenben reménykedhetünk. 

Már most látszik, a miniszterelnök kijelentése, miszerint az év végére egy számjegyű lesz a hazai infláció, aligha bizonyul igaznak.